A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

Magánkihallgatáson fogadta július első napján Mádl Ferenc köztársasági elnököt XVI. Benedek pápa. A magyar államfő csütörtök este érkezett Rómába hivatalos vatikáni látogatásra – utazására elkísérte felesége, Mádl Dalma is –, és másnap utazott vissza Budapestre. A köztársasági elnök és kísérete röviddel délelőtt 11 óra előtt érkezett az apostoli palota San Damaso udvarába, ahol a vatikáni svájci gárda díszőrsége és tisztelgése fogadta. A magánkihallgatást a pápai könyvtárban tartották, a megbeszélés végig német nyelven folyt.

A magyar államfő a bajor pápával megtartott tárgyalásai után a Szent Péter-bazilikában tett látogatást, felkereste a magyar kápolnát és az április elején elhunyt lengyel pápa sírját.

A pápai kihallgatás igen szívélyes légkörben zajlott. A magyar államfő egy 17. századi ősnyomtatványt, egy német nyelvű Bibliát, valamint egy kódex alakú díszdobozban elhelyezett tokaji eszenciát ajándékozott a katolikus egyházfőnek, a pápa pedig egy Szűz Máriát és gyermekét ábrázoló bronz domborművet nyújtott át a Vatikánban búcsúlátogatást tevő Mádl Ferencnek.

A köztársasági elnök a magyar sajtót tájékoztatva a pápai audienciáról annak rendkívül szívélyes jellegét emelte ki. Mádl Ferenc örömét fejezte ki, hogy a katolikus egyház élére Közép-Európát rendkívül jól ismerő pápát választottak, aki nagy szimpátiával viseltetik Magyarország iránt, ismeri az ország és az itteni katolikus egyház történelmét. A köztársasági elnök beszámolója szerint a katolikus egyházfő röviden és egyértelműen világossá tette, hogy Magyarország közel áll a gondolat- és érzelemvilágához, szívéhez.

Az audiencián jónak minősítették a magyar–vatikáni államközi kapcsolatokat, amelyek az 1997-es államközi szerződés alapján fejlődnek, s áttekintették a kapcsolatok helyzetét, eredményeit és fejlesztésük lehetőségeit. Mádl Ferenc emlékeztetett arra, hogy hivatalban lévő köztársasági elnök hetedszer tesz hivatalos látogatást a Vatikánban. XVI. Benedek külön érdeklődött a magyarországi erkölcsi és hitélet helyzetéről; Mádl Ferenc az európai tendenciákhoz hasonlónak ítélte a magyarországi viszonyok alakulását.

A határon túli magyarság problémáit is felvetette a pápai magánkihallgatáson Mádl Ferenc, így a felvidéki magyarság számára rendkívül fontos magyar püspök kinevezésének kérdését, a csángó magyarok magyar nyelvű vallásgyakorlását, illetve több, jelenleg a bukaresti érsekséghez tartozó magyar egyházmegyének a gyulafehérvári érsekség alá való rendelésének kérdését.

A köztársasági elnök jelezte, hogy a pápa „nyitottnak mutatkozott” az apostoli látogatásra szóló meghívást illetően, amelyet Mádl Ferenc egyeztetett Erdő Péter bíborossal, prímással, és Seregély István egri érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével is.

A hivatalából augusztus elején távozó Mádl Ferenc az utóbbi időszakban több búcsúlátogatást tett külföldön, a vatikáni vizit egyfajta lezárása ezeknek az utazásoknak. A köztársasági elnök a magyar–vatikáni kétoldalú kapcsolatok fejlesztése keretében többször is látogatást tett a bajor pápa elődjénél, II. János Pálnál, de most először találkozott magánkihallgatáson a Vatikán állam új, áprilisban trónra lépett uralkodójával.

MTI

::Nyomtatható változat::