EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 33 - Mese

A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Mese

Hol volt, hol nem volt. Talán igaz sem volt. Túl az Óperenciás tengeren. Túl az Üveghegyen. Valahol a jótékony meszszeségben, élt – többek között – két fiatal. Egy fiú és egy lány. Találkoztak egyszer, kétszer, majd nagyon sokszor. Beszélgettek, mosolyogtak, nevetgéltek, szerettek, egymásba. Úgy szólt az ige: jóban, bajban, egészségben, betegségben. Boldogan bólogattak, halkan mondták: igen.

A fiú sokat dolgozott. A lány sokat dolgozott. Esténként összebújtak, beszélgettek. Jól voltak. Nagyon jól.

Elkészült a kicsi ház. A ház elé ültettek egy kis fát, egy kis facsemetét. Locsolgatták, óvták a nagy viharoktól. Templomba jártak. Hitték és szerették Istent. Isten is szerette őket. Éltek, éldegéltek, ahogy kellett. A Tízparancsolatban sem egy szó, sem egy mondat, sem egy gondolat nem volt, amelyet nem tudtak vagy nem akartak volna betartani.

Nagyon szerették egymást, és elfogadtak, szerettek mindenkit. A fa a ház előtt nőtt, növekedett. Már hűsítő árnyékot adott. Föl lehetett rá mászni. Padot tettek alá. A fáradt ember leülhetett rá. Akárki. Ők is sokszor sokat beszélgettek esténként a padon. A fa tetejéről látni lehetett a templomot. A templom mindig látta a fát.

És megszülettek a gyermekek. Előbb egy kislány, két év múlva egy kisfiú. Immár négyesben üldögéltek a fa alatt. A lány – aki ekkor már anya volt – sokat dolgozott, nevelte a gyerekeket, óvta a családot. A fiú – aki ekkor már apa volt – sokat dolgozott, nevelte a gyerekeket, óvta a családot. A Tízparancsolatban nem volt egy szó, egy mondat, még csak egy gondolat sem, amelyet nem tudtak vagy nem akartak volna betartani.

A fiú elment dolgozni, a lány elment a kicsikkel sétálni (akkoriban ez így volt). A fiú munka közben hallotta meg az éles szirénát. Egy kicsit megrettent, de elhessegette a baljós gondolatokat. Nem szabad félni. Kár félni.

Jöttek érte. Egy rendőr és egy orvos. A hírtől rosszul lett. Elájult. Egy ámokfutó elütötte a családját, a járdán rohant beléjük. Az anya és a kisfiú meghalt. A kislányt kórházba vitték. Nem értette. Sokáig fel sem fogta. Csak sírt és zokogott. Istenen is számon kérte a történteket. De a sok kérdésre senkitől nem kapott választ. Elapadtak a könnyek, a kérdések belül maradtak.

A kislányt látogatta a kórházban. Az orvosok biztatták. Ő él. Igaz, igaz… De deréktól lefelé nem mozog, béna. „Nyomorult – gondolta a fiú –, és én is az vagyok.”

Hazament, és elővette a baltát. Ki akarta vágni a fát. Mostanában úgysem ül alatta senki. Gyűlölt mindent és mindenkit. Istent elfeledte. A Tízparancsolat nem érdekelte. A szeme nem könnyezett. A lelke sem sírt.

Kopogtak. A tisztelendő látogatta meg. Egyszer, kétszer, aztán sok-sok este. A fiú nem bántotta a fát. A kislányt hazahozta a kórházból. Lassan megbarátkozott a tolószékkel. Néha kitolta a fa alá. Nézte, ahogy elaludt a kislánya. Rájött, hogy neki most százszor jobban szüksége van rá, mint eddig. És ő is mindenével kapaszkodik a kislányába. Újra megtanult sírni. Újra kereste Istent. De a Tízparancsolat…, hm. Az ámokfutó. Nem tudott megbocsátani.

Az idő múlásával megszokta az új helyzetet. Mindenhova együtt jártak a kislányával, mindent megbeszéltek. Esténként a fa alatt jót nevettek egy-egy aznapi fura helyzeten. Jól megvoltak. Talán boldogok is voltak. De megbocsátani, azt nem tudott a fiú.

A kislány egyszer elkezdett köhögni. Nem nagy ügy – gondolták –, egy kis megfázás. Elmentek az orvoshoz. Az orvos megvizsgálta a kislányt, és azonnal kórházba küldte. Jött a mentő, és vitte a gyereket. A fiú nem értette. Rohant be a kórházba. Mindenkitől azt hallotta, hogy baj van, nagy baj. Leroskadt a folyosón egy padra. Az orvos azt mondta, hogy az éjszaka a kritikus. A fiú egész éjjel nem aludt. Imádkozott. Hajnalban lecsukódtak nehéz szempillái. A nővérke keltegette óvatosan.

A kislány túl van a nehezén. Most már minden rendben lesz. A fiú hangosan zokogott. Csak sírt és sírt. A Tízparancsolat… Nem volt benne egy szó, egy mondat, egy gondolat sem, amelyet nem tudott vagy nem akart volna betartani…

Így volt? Talán igaz se volt! Mese volt?!

Dorák István


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
Misszió tradicionális formákkal és „lelkes”, új tartalommal
Élő víz
A sátán jós(ágos) arca
Régi agyagedény is rejthet nagy kincseket
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
A Lélek tengere és az Úr matrózai
Fészekrakás Sárszentlőrincen
„Györkönyben most ért véget a II. világháború”
Keresztutak
Szellemi karbantartás és egyházi megújulás
Augusztus 20-tól Szent István Rádió
Evangélikusok
Isten kezébe helyezett gyülekezet
„Csak” János bácsi
e-világ
Az ECEN üzenete Európa egyházainak és gyülekezeteinek
Keresztény szemmel
Esküvő – mennyibe kerül?
Egy hatodéves lelkészjelölt naplójából
A hét témája
Újra Közös Pont
EFOTT, Velence
Hegyalja fesztivál
Sziget fesztivál
Kérdések között
Mese
Máskor…
Semmit sem tehettünk értük!
Rengeteg kereszt között
evél&levél
…ne taceremus!
A közelmúlt krónikája
Beiktatták az új elnököt
Barlangok a Bibliában
Országos fúvóstábor Kismányokon
Szakmai presztízs: a lelkészek az élbolyban
Vatikáni vélemény Harry Potterről
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
A Continental Singers Monoron
Családfakutató lelkész
Holta után is prédikál
A vasárnap igéje
Igazságunk Istenben van!
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Jézus Krisztus műve
Szószóró
„Ha megtelik szívem aggodalommal…”
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2005 33 Mese

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster