evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

Köszönetet szeretnék mondani Andriska Jánosnak az Evangélikus Élet július 31-i számában megjelent A boldog nemzet című írásáért.

A gazdasági fejlődés ellenére az általános szellemi leépülés – időnként barbárság – érzése, az emberi minőség romlása, az anyagi oldal egyoldalú túlhangsúlyozása, a technikai civilizáció fojtó sivársága, egyfajta kilátástalanságérzés által nő az érdeklődés az e világon túli valóságok iránt. Tért hódít az ezotéria, az okkultizmus, a jóslás, a babonaság, a varázslás és a menekülés leggyakoribb formája: a kábítás.

Hol a múlt század felvilágosult, magabiztos, minden tekintélyt leromboló embere? Dideregve ül a „semmi ágán”, és attól fél, hogy mikor robban fel az, amit alkotott… (1Móz 1–3)

A 20. század drámája egyfajta istenbizonyíték is lehet a számunkra. A világba belekódolt szent kereteket nem feszíthetjük szét. Misztérium marad a kezdet és a vég, titok az emberi lét és az ember maga, a küszöböt sérülés nélkül nem léphetjük át. Itt legfeljebb térdre esni lehet.

Bizonyára nem fog visszatérni a kommersz vallásosság és egyháziasság, amelyet megítélt a történelem. Azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a különféle erők hatalmában vergődő világ reménysége egyedül Jézus Krisztus, aki a mindenség Ura (ApCsel 16,36). Ő és egyedül ő hozta azt az életenergiát a világba halála és feltámadása, élő szava által, amelynek a világ a létezését köszönheti: az ő szeretetét. Hála Istennek, az ő szeretetét hordozó angyalok is jelen vannak közöttünk.

A kiteljesedett emberi léthez hozzátartozik Isten ajándékainak a megbecsülése, amelyekkel életünket gazdagítja. Isten ajándéka a föld, amelyen élünk, az otthon, a család és a haza is!

Mások kultúrájának felfedezése örömmel és tisztelettel kell, hogy eltöltsön minket. Azonban egyre inkább erkölcsi és hitbeli felelősségünk – évtizedes közöny után – a saját kultúránk újbóli felfedezése, szeretete, ápolása, védelme, megbecsülése és féltése. Ennek fontosságát – akár kegyességi szempontból – mellőzni lelki elszegényedéshez vezet.

A világon szétszóródott, valamikori kárpátaljai fiatalok hálásan emlékezünk lelkészünkre, Koren Emilre, aki az Ige mellett olyan hitvallók írásaiból is olvasott nekünk, mint Reményik Sándor, Babits Mihály, Ady Endre, József Attila, Tamási Áron és Nyírő József. Legyen emléke áldott!

Kinczler Irén (Budapest)

::Nyomtatható változat::