Napról napra

Új nap – új kegyelem

Liturgikus sarok

Miért Evangélikus istentisztelet – Liturgikus könyv a cím?
Előző számunkban már jeleztük, hogy a többek által „alternatív Agendaként” emlegetett kötet címe eltér az eddig megszokottól. A hosszú időn át érlelődött döntés magyarázatra szorul. Az, hogy nem csupán formális elhatározásról van szó, hanem a címnek komoly üzenete van, olvasóink számára az alábbi sorokból látható lesz. >>

Élő víz

Intolerancia
Idős néni tipeg át a zebrán a zöld jelzésnél. Kezében bot és megpakolt bevásárlószatyor. Nem siet – ő már rég nem siet sehova. Látszik, nehezére esnek már a léptek. De megy konokul, koncentrál a számára nehéz feladatra, az aszfaltos, sima úton való haladásra. Neki – úgy tűnik – már ez is kihívás. Az útra rákanyarodni készülő, milliókat érő, metálfényezésű autó sofőrje azonban nem bírja cérnával, sok neki a pár másodpercnyi várakozás, amíg a néni átér előtte. Rádudál, s már ereszti is le az elektromos ablakot, hogy keresetlen szavakkal buzdítsa gyorsításra. A megfáradt nagymama ijedten kapja fel a fejét, összerezzen a felbőgő motor zajára, de mert lehet gyakorlata az ilyen helyzetekben, nem torpan meg, nem kezd el sietni, csak csóválja a fejét, és továbbhalad. A hatalmas autó meg csikorgó gumikkal száguld át a gyalogátkelőn mögötte, s pillanatok alatt eltűnik a forgalomban. >>

Az Úr csodásan működik
Sokszor megtapasztalhattam már Istenünk óvó segítségét, konfirmálásom óta pedig ezt tudatosan meg is élem. Az elmúlt héten mégis megállásra és gondolkodásra késztetett valami, ami velem és két családtagommal történt. >>

Egy csepp emberség
„A baleseti sebészet azért szép hivatás, mert végzése során a férfi is átélheti a szülés élményét.” Huszonnégy évvel ezelőtt fogalmazott így Maninnger Jenő professzor úr, az Országos Baleseti Intézet akkori főigazgatója egy ünnepi beszédben. >>

A szenvedés értelme
Naponta szembesülünk az „értelmetlen szenvedés” fogalmával. Tény: szenvedni akkor is nehéz, ha van értelme. Minduntalan le kell küzdenünk a félelem sötét erőit – életünk szüntelen harc a megújulásért. Erőtlenségünk azonban végképp elviselhetetlen, ha nem látjuk értelmét. „Értelmetlen szenvedés…” – mondjuk ilyenkor. >>

Heti útravaló
Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval. (Róm 12,21) >>

Egyházunk egy-két hete

Továbbított jézusi „üzenetek”
„Minek evangélizálni azokat, akik úgyis ott vannak vasárnaponként az istentiszteleten?” – kérdezte valaki a Deák téri templomban tartott országos evangélizáció előtt néhány nappal, de a közel ezerkétszáz ember jelenléte október 8-án rácáfolt a kritikusokra, és azt mutatta, hogy egyházunk hitbuzgó tagjai igenis igénylik az ilyen alkalmakat. A téma ezúttal Jézus Heródesnek szóló üzenete volt Lk 13,31–33 alapján: „Íme, ma és holnap ördögöket űzök ki, és gyógyítok, de harmadnap bevégzem küldetésemet.” >>

Pusztavám ünnepe
A Pusztavámra betelepült német ajkú lakosság – miként erről nyelvük egyes sajátosságai árulkodnak – Bajorországból, illetve Burgenland területéről származhat. A 18. században evangélikus gyülekezetet alapítottak, majd a türelmi rendelet kiadása után az egyházközség képviselői személyesen mentek el a császárhoz, hogy templom építésére kérjenek engedélyt. 1785. október 9-én, a Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnap szentelték fel Isten házát. Az elmúlt vasárnap napra, sőt ünnepnapra pontosan esett úgy, hogy Pusztavámon a templom felszentelésének 220. évfordulóját és az egyházi épületek megújulását is megünnepelhették. >>

A lehetőségek lelkésznője
Negyed század után ismét lelkészt választott a Hatvani Evangélikus Egyházközség. Október 9-én, egy napsütéses őszi délutánon még a hatvani templom külső homlokzata is pirosba öltözött – a színét változtató futónövény természetének köszönhetően –, talán jelezve: az új lelkésznő, Fatalin Helga iktatása nemcsak az igehirdető D. Szebik Imrének, az Északi Egyházkerület püspökének, Sándor Frigyesnek, a Borsod-Hevesi Egyházmegye megbízott esperesének, dr. Barcza Béla nyugalmazott lelkésznek és a hatvan–gyöngyösi gyülekezetnek az ünnepe, hanem mindenkié – mindenekelőtt a Szentlélek Úristené. >>

Megújult lelkészlak
A jelentős helyi összefogással felújított lelkészlakásért adott hálát a múlt vasárnap a tengelici gyülekezet. >>

Ünnep közösségben – személyesen
Alig több mint egy éve, hogy hírt adtunk a sokéves munka eredményeként megszületett Evangélikus templomok a mai Magyarországon című könyvről. Ebben a szerzők az 1858-ban elkészült magyarbólyi templomot nemzetközi minősítésrendszer alapján „mérsékelten veszélyeztetettnek” nyilvánították. Október 9-én Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetője felszentelte a kívül-belül felújított épületet. >>

Keresztutak

Evangélizáció – újra
A neves angol igehirdető, Spurgeon egyszer, amikor egy fiatal lelkész meglehetősen unalmas igehirdetését hallgatta, megjegyezte: „Barátom, Önből biztosan mártír lesz, és máglyán fogják megégetni.” Mire a fiatalember így lelkesedett: „Úgy véli, hogy erős hitemnek és bátor bizonyságtételemnek ez lesz majd a jutalma?” „Á, dehogy. Csak arra gondoltam, hogy amilyen szárazan prédikál, egész biztosan jól fog majd égni a máglyán” – válaszolta Spurgeon. >>

Vita a Biblia forrásszövegéről
Németországban 1979 óta létezik egységes ökumenikus fordítású kiadása a Szentírásnak. Az utóbbi időben a nyelvi változások miatt egy revideált szöveg kialakításán dolgoztak a szakértők. Most a protestáns egyházak csúcsszerve, a Németországi Protestáns Egyházak Tanácsa (EKD), amely a huszonhárom tartományi egyházat és a Református Szövetséget foglalja magába, visszavonta részvételét az új szöveg megjelentetésére vonatkozóan, azaz nem vesz részt az ökumenikus Biblia átdolgozásának munkálataiban. Ezt a Német Katolikus Püspöki Konferencia „sajnálatos visszalépésnek” tekinti. >>

Kórházlelkészek, lelkigondozók tanácskoztak
„Mit tettem, hogy ez történt velem? Miért pont velem történt meg? Miért kell szenvednem?” Aligha van olyan ember, aki élete során legalább egyszer ne tette volna föl magának ezeket a kérdéseket. A kórházlelkészek és önkéntes lelkigondozók konferenciáján, amelyet október 7–8-án az óbudai Apor Vilmos vendégház nagytermében rendeztek meg, a szenvedés értelme állt a fókuszban. >>

Asztali beszélgetések
Asztali beszélgetések váltották fel a Deák téri szeretetvendégségek havonkénti alkalmait. >>

A Revisz „emlékkönyvéből”
Harminckét fiatal érkezett a sepsiszentgyörgyi, brassói, tatrangi, zajzoni, négyfalusi, székelyzsombori és halmágyi evangélikus egyházközség ifjúsági csoportjainak tagjaiból a július 11. és 17. között a Romániai Evangélikus Ifjúsági Szervezet (Revisz) által megrendezett hagyományos országos ifjúsági táborba. Ebben az évben a bálványosfürdői Bálványos Gyöngye – Keresztény Turisztikai Központ adott helyet a találkozó résztvevőinek. A tábor témája az imádság mint az Istennel való kapcsolattartás legfőbb eszköze volt. E témában Raduch Zsolt brassói evangélikus lelkész, Raduch Réka, a Revisz alelnöke, Gergely Nándor teológushallgató, illetve e sorok írója tartott előadást. >>

Evangélikusok

Lelkészi karunk doyenje, Ormos Elek kilencvenöt éves
Nyugdíjba vonulásáig, 1978-ig Ormos Elek volt Mohácsnak és környékének a – missziós, majd 1946-tól parókus – lelkésze. 1937-től megszakítás nélkül Mohácson élt és szolgált. Népes családja – négy gyermeke, tíz unokája, tizenkilenc dédunokája – és hálás gyülekezete fogja őt köszönteni a születésnapján, október 17-én. Ez alkalomból az ünnepeltet hosszú életéről, tapasztalatairól kérdeztem. >>

Egy politikus, történettudós, felügyelő emlékezete
Családi neve jól ismert: a később mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre nagybátyja volt. Ám személye és munkássága jelenünkben nincs a köztudatban. >>

Luther mellett a reformáció szolgálatában
A házasságkötés egy-egy ember életének meghatározó eseményei közé tartozik, és az utókor az életút befejezését – mikéntjét és időpontját – is számon szokta tartani. Justus Jonas úgy szerepel az egyháztörténetben, mint – Johannes Bugenhagen mellett – Luther legjobb barátja és munkatársa. Ezt mi sem igazolja jobban, mint hogy a reformátor házasságkötésekor, 1525. június 13-án Wittenbergben ő volt a tanúja, és hogy ugyancsak ott találjuk őt Luther halálos ágya mellett 1546. február 18-án Eislebenben. >>

e-világ

Spanyolnátha és madárinfluenza
Az emberiség történelme során mindig gondoskodott arról, hogy saját magát pusztítsa, pedig enélkül is voltak szép számmal olyan kórokozók, melyek megtizedelték a lakosságot. Elég csak a középkori pestisjárványokra vagy az 1917–18-as spanyolnáthára gondolnunk. >>

Keresztény szemmel

Eszelős lojalitás, gyilkos gyűlölet
Június óta nagyot változott Anglia. Amivel addig csak fenyegettek, amit addig csak valószínűnek tartottak, az július hetedikén – és két héttel később majdnem ismét – bekövetkezett. Londont feldúlta, gyászba borította, és – mondjuk meg nyíltan – megrémítette az al-Kaida terrorakciója. A fővárost, a brit társadalmat nem csak a közel hetven gyanútlan, ártatlan ember értelmetlen lemészárlása, nem csak a számos életben maradt áldozat megnyomorítása, nem csak a számtalan hozzátartozó életének feldúlása, nem csak a tömegközlekedés részleges megbénulása rázta meg. Amint egy cinikus közíró rámutatott: ha London éveken át viselni tudta a Luftwaffe bombázását, akkor négy öngyilkos merénylő terrorakciója sem fogja térdre kényszeríteni. >>

A hét témája

Jubileumi ünnepség a Károli Gáspár Református Egyetemen
Fennállásának százötvenedik évfordulóját ünnepelte a napokban a protestáns egyetemi képzés egyik magyarországi fellegvára, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem (KRE), melynek elődjét, a pesti Református Theologiai Akadémiát 1855-ben alapították. Az intézményben az első tíz évben közös evangélikus–református lelkészképzés folyt. Az október 8. és 11. között rendezett jubileumi egyetemi napokon a résztvevők rendezvények sokaságából válogathattak: bemutatkozott a felsőoktatási intézmény egy-egy kara, két kötet bemutatójára és ünnepi közgyűlésre is sor került, intézménytörténeti kiállítás nyílt – és még sorolhatnánk. Tudósításunkban – talán méltányolható elfogultsággal – az ünnepségsorozat harmadik napjának eseményeiről számolunk be, mivel közöttük egy evangélikus vonatkozású is volt: dr. Hafenscher Károly nyugalmazott címzetes teológiai tanárt az egyetem díszdoktorává avatták. >>

Hafó
Ha már írok róla, a legkevesebb, hogy könyvet kellene írnom Hafenscher Károlyról (aki nekünk kora ifjúságunktól Hafó – ha pedig nagyon komolyra vettük, akkor Károly – volt). A róla írt könyvemben azután az ő művei dominálnának… Nem tudok arról, hogy a bizalmas megszólítás ellenére akár fiatal, akár öreg valaha is ne adta volna meg számára a tiszteletet. Lehet, hogy termete is tiszteletet parancsolt, elsősorban mégis megjelenése, kisugárzása volt mindig a meghatározó. >>

Részletek dr. Karasszon Istvánnak a díszdoktorrá avatott Hafenscher Károlyt méltató laudációjából
Dr. Hafenscher Károly személyében több mindent és több mindenkit tisztelhetünk. Tiszteljük mindenekelőtt az evangélikus egyházat, azt a testvéregyházat, amely számunkra a „semper alter idem”, a mintegy második én szerepét töltötte be, sorsunkban osztozott – s amelynek Hafenscher Károly mindig hűséges fia és genuin képviselője volt. Tiszteljük az életművet, s benne saját közelmúltunkat is: a 20. század második felének keresztyén bizonyságtételét és teológiai tudományát, amely – Istennek hála – a legnehezebb és legellenségesebb időben is hangzott, és igaz tanúság volt Jézus Krisztus mellett. Ünnepeljük Hafenscher Károly személyében a magyarországi és világméretű ökumenét: a felekezeti öntudat és a keresztyén egység harmóniáját, hiszen ünnepeltünk mindkettőt szívügyének vallotta, és minden tettében gyakorolta is. (…) >>

„Nem nélkülözhetjük a sajátos protestáns hangot!”
A hét elején díszdoktori címmel kitüntetett dr. Hafenscher Károlyt evangélikus egyházunkban, illetve az Evangélikus Élet olvasói számára aligha kell bemutatni. A széles látókörű, több nyelven beszélő lelkész, teológiai tanár nyugdíjba vonult ugyan, de nyugalomba nem: ma is sokan fordulnak hozzá – szerkesztőségünkhöz hasonlóan – szellemi „munícióért”. Úgy véljük, egyházunk egésze számára megtisztelő, hogy munkásságát most református testvéregyházunk egyetemén is elismerték. >>

evél&levél

Százéves lakótársat köszöntöttünk
Szokatlanul sokan gyűltek össze szeptember 16-án délelőtt az alberti szeretetotthon aulájában. Ünnep volt ez a nap, hiszen az otthon hatvanhárom éves fennállása óta Béres Károlyné Majdányi Erzsébet az első, aki a lakók közül megérte a 100. születésnapját. >>

Elment egy csupa szív ember
Az ember életében – valamennyien így vagyunk ezzel – vannak olyan nem várt események, történetek, amelyek egy bizonyos belső kényszer hatására gondolatainak azonnali megfogalmazására és kimondására késztetik. Ez történt velem, amikor eljutott hozzám a szomorú hír, hogy felügyelőnk, Vörös Gyula augusztus 31-én elhunyt. Néhány másodperces csend után mondtam, hogy Gyula csupa szív ember volt. >>

Hagyomány, születésnap, jubileum
Az idén ötödször vetélkedtek egymással Mencshely, Nagyvázsony, Szentantalfa és Zánka evangélikus hittanosai. A jubileumi megmérettetésre a bakonycsernyei evangélikus gyerekek is meghívást kaptak. Az öt gyülekezet lelkipásztora, valamint Németh Szabolcs segédlelkész és a szentantalfai házigazdák lelkesen készültek erre az alkalomra, ahol is mintegy negyven gyermek adott számot bibliaismeretéről, ügyességéről, leleményességéről. (…) >>

Hiányzik a falinaptár
Tisztelt Szerkesztőség! Négy éve költöztem haza a szülőfalumba a férjem halála után. A régi lakóhelyünkön református szomszédaink voltak, náluk mindenhol volt szép falinaptár. Itthon katolikus szomszédaim vannak, náluk is van katolikus falinaptár. Hiányolom, hogy nekünk, evangélikusoknak viszont nincsen falinaptárunk. 1997-ben volt igazán nagyon szép, jó minőségű papíron, de azóta sincsen. Azt még ma is őrzöm. >>

Közlemények, nyilatkozatok

Közös felelősséggel az életért
Vállalva a teremtő Isten által ránk ruházott kötelezettséget és felelősséget, amely történelmi egyházként hárul ránk az abortusztabletta tervezett magyarországi bevezetése idején, egyházunk minden tagjának és rajtuk keresztül a magyar társadalomnak a megkülönböztetett figyelmébe ajánljuk az ezzel kapcsolatos etikai szempontok széles körű megfontolását. >>

A közelmúlt krónikája

Carpe Deum!
Paks mellett van egy kis település, Cseresznyés. Ide indultak el egy októberi szombat reggelen családos napra a paksi evangélikusok. „Vajon hányan leszünk?” – tettem fel a kérdést. „Azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy ha kevesen, akkor pörkölt lesz az ebéd, ha sokan, akkor bográcsgulyás” – hangzott a humoros válasz. Hát már most elárulom: bográcsgulyást ettünk! >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„…ahol nagyobb a baj, ott nagyobb Isten oltalma és segítsége is. Így a szenvedések súlyosságában való eltérés inkább látszat, mint valóság.” >>

Kultúrkörök

Vasárnapi sajnálat
Száznyolcvanhárom éve már, hogy irodalomkönyvünkből ránk kacsintó költőóriásunk életfogytiglan balsors sújtotta területté nyilvánította szűkebb hazánkat. Örök hivatkozási alap, mentség, identitás. Menthetetlenül a Szomszédok országa vagyunk, ahol nap mint nap több millió pszeudo Lenke néni kel fel, és választja a panaszkodást életformának. >>

Csaó, Darwin! Viszlát, jó ízlés!
„Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odatette az emberhez” (1Móz 2,22) – történt a kezdetek kezdetén. Aztán az ember nemcsak istenképűségétől vált meg, hanem gyakran a Teremtőtől kapott nemétől is. A közelmúltban tévénézők milliói előtt csaptak össze a műnők a kreált nőkkel. >>

Harry Potter „megtérése”
Harry Potter örökre lemond a mágiáról – legalábbis egy orosz amatőr színtársulat előadásában, amelyben az ifjú varázstanonc végül megjavul, és pravoszláv hitre tér. A húsvéti csoda, avagy Harry Potter bűnbánata című színdarabot az ufai vasárnapi iskola oktatója, bizonyos Marija Larionova írta, művét pedig a helyi Preobrázsenyije (Átváltozás) elnevezésű amatőr csoport vitte színre – olvasható a NEWSru.com orosz hírportálon. >>

Magyar mise
Zsúfolásig megtelt a rákospalotai gyülekezet nagytemploma múlt vasárnap: a jelenlévők Tolcsvay László Magyar miséjét hallgathatták meg. >>

A vasárnap igéje

A néma lélek kiűzése
Könyvesboltban járva nagy ívben elkerülöm az ezoterikus művek polcait. Ha a tévében jól öltözött prédikátorok kezüket emberek fejére teszik, akik ettől ájultan zuhannak társaik karjába, rossz érzéssel másik csatornára kapcsolok. Ha guruk, sámánok vagy táltosok nyilatkoznak az újságban, lapozok. Ha tudom, hogy szent tárgyak mágikus erejéről fog folyni a beszélgetés, előre unatkozom. Valahogy taszít minden ilyesmi. Modern ember vagyok, nem hiszek a démonokban sem. Ebben a hitetlenségemben hiszek. >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Szerető mennyei Atyánk! Köszönjük neked a hit ajándékát, amely által teljes bizalommal állhatunk meg előtted. Köszönjük, hogy te magad teszel meg mindent ezért az ajándékért. Ha veszít fényéből, erejéből, te táplálod. Ha a kétség támadja, te újítod ... >>

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!
A Füller Tímea által írt sorozat főhőse Anita, aki szüleivel új városba költözött, és ott kezdte el a tanévet. Kalandjairól még két alkalommal olvashattok a Gyermekvár rovatban. A történetek végén találtok egy-egy rejtvényt is; a megfejtéseket küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A hatodik rész után sorsolást tartunk, amelyen három szerencsés megfejtő ajándékcsomagot nyer. Aki minden alkalommal beküldi a helyes megfejtést, annak a neve hatszor kerül a kalapba, így nagyobb esélye van arra, hogy nyerjen. >>