Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Minden elégedett, az élettel betelt keresztény szülő megfogalmazza azt a vágyát, hogy lehetőség szerint gyermeke a szülői házban megélt lelkiséget, gondolkodást, látásmódot, értékrendet vigye tovább örökségként. Különösen is igaz ez az apa-fiú kapcsolatra. Ezt példázza a Garam család története is, melyet november 27-én a katolicizmus egyik fellegvárának, az egri székesegyháznak a közelében található evangélikus templom újonnan épült orgonájának a szentelésén hallgathattunk meg.

Idősb Garam Lajos evangélikus lelkész – miután a ’30-as években Finnországba ment, és ott letelepedett – elhatározta: segít egykori gyülekezetének abban, hogy felépítsék a saját templomukat. Ekkor az egri evangélikusok még a református tulajdonban lévő Kálvin-házban tartották istentiszteleteiket. Garam Lajos száznegyvenkét jótékonysági hangversenyt szervezett Finnország-szerte, hogy a szükséges anyagiakat összegyűjtse. Ő maga hegedűn játszott. 1940-ben Túróczy Zoltán, a Dunán inneni egyházkerület püspöke szentelhette fel az új templomot, ám orgona építésére – a szűkös anyagiak miatt – már nem is gondolhattak.

Hatvan év elteltével ifj. dr. Garam Lajos, a helsinki Sibelius Zeneakadémia professzora édesapja egri „életművét” teljesítette be, amikor a templomból hiányzó orgona építésének költségét kitevő harmincmillió forintot harmincöt magyar- és finnországi jótékonysági koncert szervezése révén gyűjtötte össze több mint háromszáz zenész barátjának a közreműködésével. A zenés áhítatokon tizennyolc leszármazott is szolgált hangszeres zenével vagy énekléssel. „A kétmanuálos, tízregiszteres orgona a finn és magyar zenészek szeretetéből épült” – hangzott el Garam Lajos köszönő szavai között.

D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke Mt 21,1–11 alapján tartott igehirdetésében elmondta: 889-ben, több mint ezer éve Aachen városában került először orgona templomba. Azóta az orgona is prédikál; segít abban, hogy még lelkesebben, szívből zenghessünk hozsannát. Az Aquincum Orgonagyár által készített új hangszert tervezője, dr. Dávid István, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanára, valamint a gyülekezet kántora, Tokár Edina orgonatanár szólaltatta meg advent első vasárnapján.

Az ünnepi istentiszteletre a liturgiában is részt vállaló Raavo Pinowaa lelkésszel együtt ötvenen érkeztek az egri evangélikusok testvérgyülekezetéből, Poriból. (Pori egyben Eger finnországi testvérvárosa.) Raavo Pinowaa őszinte örömének adott hangot, amikor Aklan Béla Sándor egri lelkésszel együtt megáldották a finn és a magyar zászlót. A két nemzeti jelképnek – melyeket az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma ajándékozott a gyülekezetnek – a templomban történő elhelyezését Aklan Béla vetette fel.

Az alkalmon jelen volt Benczúr László, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője, dr. Katona István katolikus segédpüspök, Pekka Kujasalo finn nagykövet, Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, valamint dr. Nagy Imre, Eger polgármestere.

Horváth-Hegyi Olivér

Regionális hozzárendelés: Egri Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::