Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok. (Lk 21,28)

Advent második hetében az Útmutató heti és reggeli igéi az Emberfia második eljövetelére figyelmeztetnek. „Az irgalmas Isten nem akarta, hogy az ítéletnap hirtelenséggel lepjen meg bennünket. Ezért kegyelmével megtisztelve híven figyelmeztet: Édes gyermekeim, térjetek meg, higgyetek Fiamban, kit nektek küldtem!” (Luther) Jézus az első adventkor rejtetten, kicsiny gyermekként jött el. Azóta igéje és Szentlelke által van jelen közöttünk – ígérete szerint a világ végezetéig: „És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Lk 21,27) Emelt fővel és nem a félelemtől megdermedve várhatjuk Jézust, mert ő vált és szabadít meg bennünket a bűn, a halál és az ördög hatalmából. „Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig.” (Jak 5,7) Addig is imádsággal erősítsük meg szívünket: „Jöjjön el a te országod!” – „Uram, Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!” (Zsolt 80,20) Isten gyermekei hit és türelem által öröklik az ígéreteket, „ami üdvösséggel jár… De kívánjuk, hogy közületek mindenki ugyanazt az igyekezetet tanúsítsa mindvégig, amíg a reménység egészen be nem teljesedik…” (Zsid 6,9.11) A gyülekezetet nem a kívülről, hanem a belülről származó pogány tanítások züllesztik szét. Bálám hamis próféta, tévtanító volt. Nekünk is hirdettetik a lehetőség és az ígéret: „Térj meg tehát… Aki győz, annak adok (…) új nevet…” (Jel 2,16–17) Mi csak Jézus nevében győzhetünk, ha nem hidegülünk meg az isten- és emberszeretet gyakorlásában. Második eljövetele előtt Urunk másodszor is felkínálja ezt a lehetőséget, és ígéretet tesz: „…térj meg, és tedd az előbbiekhez hasonló cselekedeteidet…” „Aki győz, annak enni adok az élet fájáról”, melynek gyümölcse az örök élet (Jel 2,5.7). Az Emberfia második eljövetelekor „mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé” (2Kor 5,10). Isten igazsága minden emberé kegyelemből, hit által, „mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz” (Róm 3,26). Pál most tőlünk kérdezi: hisszük-e és tudjuk-e, „hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk”? (2Kor 5,1) A nagytanács tagjai nem hitték, hogy Jézus Isten fia, s hogy „ott ül majd az Emberfia Isten hatalma jobbján” (Lk 22,69), ahonnan „újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat, és uralmának nem lesz vége” (Niceai hitvallás). Nem hagy tudatlanságban minket Pál apostol; a feltámadás rendjét Krisztus eljövetelekor az ő igéjével így mondja el: „Mert amint felhangzik a riadó hangja, (…) maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.” (1Thessz 4,16–17) „Bizony betelik az idő, / És Isten Fia eljő…” (EÉ 502,1)

Garai András

::Nyomtatható változat::