Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Amerikai evangéliumi keresztények hatvanmillió dolláros (tizenkétmilliárd forint) ráfordítással különleges beruházást valósítanának meg azokon a területeken, amelyeket a Megváltó lába földi életében érintett. A Szentföldi Keresztény Központ a Galileai-tó északi partján terülne el mintegy hatvanhektáros területen, magába foglalva egy „tematikus parkot” és egy látogatóközpontot azok számára, akik huzamosabb időt szeretnének tölteni a szent helyen.

A szolgáltatás lényege: lehetőséget nyújtani a híveknek arra, hogy Jézus nyomát követhessék, lélekben átélhessék a vele történteket az eredeti helyszíneken, imádkozhassanak, és a modern kommunikációs lehetőségek segítségével mindeközben az otthoniakkal is kapcsolatba léphessenek.

A terv az izraeli kormány támogatását is élvezi, hiszen a zsidó állam tisztában van azzal, hogy a területére látogatók mintegy fele keresztény zarándok, és ezeknek is körülbelül a felét teszik ki az evangéliumi keresztények. A látogatók számának növekedésében bízva az izraeli turisztikai miniszter bejelentette, hogy a kérdéses telket ingyen bocsátanák a vállalkozók rendelkezésére.

A létesítmény az elképzelések szerint magában foglalna egyebek mellett egy „szentírási kertet”, amely egyfajta arborétumként az Újszövetségben említett valamennyi növényt bemutatná, és egyúttal elmélyedésre, imádkozásra alkalmas helyeket is kialakítanának benne. A Jordán folyó torkolatára néző Galileai-tenger Amfiteátrum kétezer fős befogadóképességével vallási események helyszínéül szolgálna. A parkban helyet kapna még a Keresztény Tapasztalás Auditóriuma és egy multimédia-centrum is.

Természetesen mindenhol a legmodernebb technikát alkalmaznák, és főszerep jutna a médiának is: a különféle prédikátorok, vallási vezetők élő helyszíni közvetítés révén televíziós üzeneteket küldhetnének otthoni híveik számára.

Az izraeli turisztikai minisztérium szóvivője szerint a park azokra a helyszínekre összpontosítana, ahol Jézus személyesen megfordult, ezáltal a zarándokok közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a bibliai események színtereiről – a modern technika segítségével ráerősítve. Azt remélik, hogy a beruházáshoz szükséges jelentős összeget különböző egyházak fogják rendelkezésre bocsátani. A kormány abban bizakodik, hogy a különböző egyeztetések még az idén aláírással zárulhatnak. Annyi mindenesetre kiszivárgott, hogy a potenciális közreműködők egyik kulcsfigurája az Amerikában közismert televíziós evangélista, bizonyos Pat Robertson. A tervek szerint a létesítmény felekezetsemleges kíván maradni.

Valószínűleg lenne kereslet az ilyesféle intézmény által nyújtott szolgáltatásokra, hiszen annak ellenére, hogy a tó környékén már létezik néhány templom és emlékhely, a számtalan busznyi idelátogató turista és zarándok számára nehézséget jelent feltöltődésre, nyugalomra, imádságra és pihenésre alkalmas helyet találni. (…)

Az ötlet maga egyébként nem forradalmi, hiszen az egyházak, szerzetesrendek (katolikus részről különösen a ferencesek), kolostorok már évszázadok óta szeretettel fogadják a messzi földről erre a tájékra érkező zarándokokat. Kétségtelen az is, hogy a mai ember számára még a vallási elmélyülés, tapasztalatszerzés is más módon történik, mint az a régieknél volt, és igényeiknek korszerű módon kell eleget tenni.

Ám kérdéses, hogy ezeket ilyen módon a legcélszerűbb-e megtenni? Vajon egy ilyen nagy beruházás nem fogja-e bántó módon átalakítani az eddig többé-kevésbé érintetlen szent helyeket? A nagy összeget ráfordító beruházók vajon fékezni tudják-e majd profitéhségüket, megakadályozva így az üzleties szemlélet oda nem illő beszűrődését a létesítménybe? Vajon a gyermekies amerikai szórakoztatóipari szemlélet nem változtatja-e Disneylanddé a környéket tarkabarka csilingelő csecsebecsékkel, hangszórókkal, videokivetítőkkel? Vajon várható-e, hogy az ellenőrző helyi és állami hatóságok a politikai és gazdasági szempontok elé tudják emelni a vallásiakat? Ezen a ponton nem lehetünk biztosak benne, hogy megnyugtató válaszokat kapunk ezekre a kérdésekre, és bennünk marad az a kellemetlen érzés, hogy a következő nemzedék talán már nem olyannak találja a Szentföldet, amilyennek annak idején Isten Fia, ma pedig – egyelőre – mi is láthatjuk.

Forrás: a Keresztény Közéleti Akadémia (KKA) hírlevele

::Nyomtatható változat::