EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 50 - Mások jobban, mi szebben

A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Mások jobban, mi szebben

Felmérést csináltam. Persze nem nagy, országos felmérést, csak amolyan szűkebb körűt, azokról, akiket ismerek vagy életem folyamán megismertem, akikről hallottam, olvastam, akikkel találkoztam, beszéltem. Kíváncsi voltam, miből élnek, és ebből következően hogyan élnek.

Lehetetlenség minden egyes esetről beszámolnom, az sem mond eleget, ha csak a végeredményt adom meg. Leírok hát ebből is, abból is egy kis ízelítőt.

Hetenként egyszer elmegyek a húsboltba. A hentes mindig udvarias, készséges. Gyorsan, a gyakorlott szakember biztonságával vág, mér és adja a számlát. Minden alkalommal becsap. 1 Ft-tal, 4 Ft-tal, a gyors mérlegre dobással, valami mócsing utólagos rádobásával.

Nézem ezt az embert. Miből él? Szüksége van ezekre az apró, de mégis lopásokra? S hogyan él, ha a szeme sem rebben meg, amikor becsapja embertársait, és mosolyogva a szemébe néz a becsapottnak? Becsap másokat is? A feleségét, a szüleit, a barátait, a gyermekeit? Kit hússal, kit pénzzel, kit lopással, kit hazugsággal?

Munkatársam. Jó megjelenésű fiatalember. Sötét szemüveget hord. Öltönye kifogástalan, minden nap váltja az ingét. Van családja, autója, tévéje, öröklakása. Ha szól, kijelent, bírál, kritikát mond. Dolgozni nagy ritkán szokott. Hosszan telefonál, találkákat beszél meg, magánügyeket intéz. Vasárnaponként a Balatonra jár, télen síel a Mátrában. 35 éves. Miből él? Miből telik ruhára, kocsira, randevúra, Mátrára, a Balatonra? És hogyan él? Mikor van a családjával, mikor mesél a gyermekeinek, mikor segít a feleségének, mit gondol, vagy gondol-e arra, hogy becsapja vállalatát, hazáját és önmagát, nem is szólva dolgozó társairól? Miért, milyen munkáért veszi fel a fizetést? Azt a fizetést, amiért mások dolgoztak. Kiveszi-e édesanyja kezéből a vizes- vagy a szemetesvödröt, vagy engedi, hogy ő vigye? Sötét szemüvege mögül meglátja-e azt az öreget, aki fakult szatyrában visz valamit haza? Vagy azt hiszi, hogy ő örökre ilyen fiatal marad, ilyen semmibeélő, semmittevő?

Özvegyasszony. Férje korán meghalt. Nyugdíja kevés. Abból nevelte fel három gyermekét. Mellette köt, takarítást vállal. Az otthona tiszta, rendes. Miből él? Ebből a kevésből. Nem panaszkodik, nincsenek különleges vágyai, se pénze külföldi útra, se luxusruhára, se luxuscipőre. És mégis elégedett. Hogyan él? Mint a fejedelmek. Bőkezűen ajándékozó. Ha segíteni kell, mindig ott terem. Mindig ott van, ahol szükség van rá. Jótékony angyalnak hívják. Így mindenki ráismer, mert sokszor még az sem tudja a nevét, akin segített.

Fodrásznő. Haját nyitva, vállra hullatva hordja. Mini selyemköpenyt visel, a szemhéja tengerzöld. Ha idegen lép az üzletbe, rá se hederít. Törzsvendégei vannak, csak azokkal foglalkozik. Ha szólnak hozzá, fölényes, és értésre adja, hogy nem válaszol akárkinek. Nem köszön se a belépőnek, se a távozónak. Este egy fiatalember jön érte pontosan egy órával a munkaidő befejezése előtt. Akkor átöltözik, már senkit sem „fogad”, tiszta selyem ruhát, hosszú bőrcsizmát húz, és fél órával előbb távozik a munkahelyéről. Senki nem szól érte. Miből telik neki ezekre a drága holmikra, honnan meríti a bátorságot, hogy a hivatalosan előírt munkaidőt megrövidítse, és mit gondol, vagy egyáltalában gondol-e valamire, amikor az ősz hajú kis Kovácsné egyszer egy évben bejön az üzletbe, hogy megcsináltassa a haját, mert férjhez megy a kislánya, vagy éppen házassági évforduló van? – Hogyan él ez a fodrászlány? Észreveszi-e néha, hogy rajta kívül mások is vannak a világon? Gondolt-e már arra, hogy egy perc, és minden megváltozhat? Egyszerre nincs autó, ékszer, szép fiú, szép ruha, de itt a betegség, a nélkülözés, a lemondás. Észrevette-e már, hogy főnökét az asztmás rohamai már-már a sír szélére taszítják, vagy mindig csak önmagára gondol? Mi lenne, ha egyszer-egyszer kivenné kezéből a söprűt, az olajoskannát, és kiseperné az üzletet, befűtene?

Hogy én miből élek? Szeretetből. Adok és kapok. Láncolok vele. Még jóformán át sem vettem, és máris továbbadom. És közben meggazdagszom. Sokszor egy perc töredéke alatt. Van munkahelyem, ahol keményen, becsülettel dolgozom. De az, amiből élek, az mégis ez a „szeretet-dolog”. Ez éltet. Van úgy, hogy ráfizetek, mert gyanútlan és hiszékeny vagyok. Mindig előlegezek: bizalmat, megértést, szeretetet. De nem zavar, ha becsapnak. A következő alkalommal mástól a dupla mennyiséget kapom. Tiszta dolog ez a szeretet-üzlet. Nem kell bujkálnom, pénzt dugdosnom, nyugodt a lelkiismeretem. Szeretetjövedelemből a jómódúak közé tartozom.

Hogyan élek? Szépen. A szeretet adásvétele széppé teszi napjaimat. Anyagi gondjaimat elfelejteti velem. Számolatlanul adok, és nekem is marad, sőt tartalékolhatok. Van, aki bolondnak tart, s jóindulattal mosolyog rajtam. Hogyan lehet így élni? – kérdi. – Szépen – válaszolom. Mások jobban, mi szebben, ahogy egy nem régen elhunyt ismerősöm mondta, aki harminc éve egyedül élt egy kis földszintes szobában, tolókocsiban, lábak nélkül.

Gyarmathy Irén


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
A felkínált esély
Élő víz
A kiváló minőség időtálló
Roráte
Időoázisok
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Második esély Szarvason
Beszélgető egyház
A meghallgatott imádság helye
„Engedtem, hogy vezessen az Isten”
Valóra váltani Isten álmát…
Intézményvezetői konferencia Révfülöpön
Két ülés egy napon
A lélek lélegzetvétele
„Miben segíthetek?”
Keresztutak
IV. országos ökumenikus véradás
Az esélyegyenlőségért
Munkatársak az igazságban
Evangélikusok
A felébredt ébresztő
Tragikus halál vagy lelkészgyilkosság?
e-világ
Vegyszerek a vérben
Keresztény szemmel
Senki meg ne tévesszen titeket!
A hét témája
Esztendőforduláskor
Adventi kívánság
Advent – karácsonyvárás
Keresztelő születése
Amit Isten akar
Mások jobban, mi szebben
evél&levél
Adventi gondolatok
Közlemények, nyilatkozatok
Ajándék liturgikus könyv
A közelmúlt krónikája
Világhírű tudósokat neveltek
Iniciatíva – a munka megy tovább
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Betlehemek tizenkettedszer
Petőfi hálósapkája, Júlia varróasztalkája
Csodatálak „mozaikból”
Kézdivásárhelyi művészek kiállítása a Vármegye Galériában
Élménypark a Galileai-tó partján?
Fotóalbum szentföldi templomokról
Egy zarándokút képes dokumentumai**
Ételek a Biblia korában
A vasárnap igéje
Csalódottság helyett igazi örömöt!
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2005 50 Mások jobban, mi szebben

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster