A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

Jacques Chirac francia államfõ december 15-én találkozott a francia keresztény egyházak, a zsidóság és az iszlám képviselõivel. Leszögezte, hogy a száz évvel ezelõtt (1905. december 9-én) elfogadott törvény, mely élesen elválasztja az egyházakat az államtól, nem szorul megváltoztatásra, mert az „a francia államrend egyik tartóoszlopa, a szekuláris köztársaság alapköve, sõt a laicizmus 1958 óta a francia alkotmány része”. Ezzel szemben a szakértõk rámutatnak arra, hogy „az éles és merev törvényeket már különbözõ rendeletek kilyukasztották”, és arra is figyelmeztetnek, hogy „a vallásoknak a közéletbõl való kizárása nem keverendõ össze a világnézeti semlegességgel”. „Nem kell eltúlozni a laicizmust – mondják –, és bizonyos nyitottságot kell mutatni a hit kérdéseiben.”

A franciaországi szélsõségesen radikális baloldali szervezetek (trockisták, anarchisták) december 10-én Párizsban demonstrációt szerveztek, de kezdeményezésük nagymértékû megosztottságuk miatt kudarcba fulladt. Nyilvánvalóvá lett, hogy míg 1905-ben a római katolikus egyházat tekintették fõellenségnek, most az iszlámot tartják annak, illetve a törvény megváltoztatását javasló Nicolas Sarkozy belügyminisztert. Franciaország akadályozta meg azt is, hogy az Európai Unió alkotmánytervezetében bõvebb helyet kapjon a vallások képviselõivel, különösen az egyházakkal folytatandó dialógus ügye. Jelenleg az új alkotmánytervezet 52. paragrafusában szerepel a vallásokkal folytatandó dialógus, de a keresztény egyházaknak az Európai Unióban betöltött szerepe még nem része a továbbra is vitatott szövegnek.

Az osztrák keresztény egyházak vezetõit december közepén fogadta Ursula Plassnik külügyminiszter asszony Bécsben. „Az osztrák egyházak aktívan akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy 2006 elsõ felében Bécs az Európai Unió elnökségét ellássa. Az osztrák bíboros érsek, az ortodox egyházfõ és az evangélikus püspök egyértelmûen világossá tette, hogy segíteni kívánja az Európai Unió elnöki tisztét ellátó kormányt. Mint fogalmaztak, „kiemelkedõ jelentõséget tulajdonítanak a menedékjogot kérõk, a letelepülni óhajtók és a bevándorlók ügyének”.

Az egyházak úgy kívánják támogatni az EU-elnökség mûködését, hogy „különösen a társadalmilag gyengék problémáját és minden ember méltóságát hangsúlyozzák”. Ezért az EU alkotmányának 52. pontjában megfogalmazott dialógust tovább akarják bõvíteni. Plassnik külügyminiszter asszony kijelentette, hogy „az egyházakkal folytatandó dialógus rendkívül fontos ügy Európa számára”. Arra kéri az egyházakat, hogy „vállalják ezt a feladatot Ausztria EU-elnöksége idején. Ezt egy sajátos európai identitás felmutatásával tehetik meg úgy, ahogyan az európai életmódot már kifejezésre juttatja az európai alkotmány tervezete.”

2006-ban újra megkezdi munkáját az 1980-ban megalakult római katolikus– ortodox teológiai bizottság. „A dialógus új fázisának ezen egyházak teljes közösségét kell létrehoznia. A római katolikus egyház ezt önmagában nem tudja helyreállítani” – hangoztatta XVI. Benedek pápa. A közös bizottság legutóbbi tanácskozását 2000-ben az USA-ban tartotta. Azóta azért szünetel a tevékenysége, mert ebben a romániai és az ukrajnai görögkeleti egyházak megakadályozták. A soron következõ találkozó központi kérdése a „primátus”, azaz a pápaság intézménye lesz.

Egy amerikai közvélemény-kutatás szerint az Egyesült Államok lakosságának túlnyomó többsége hisz Istenben. A Gallup Intézet azt mutatta ki, hogy az amerikaiak 94%-a istenhívõ. A megkérdezettek 4%-a úgy véli, hogy „valószínûleg van Isten”, és csak 1%-uk hangoztatja azt a meggyõzõdését, hogy „Isten nincs”. A hívõk között a nõk és a politikailag konzervatívak vannak többségben – tudatja a közlemény.

Huszonhárom egyházi és ökumenikus szervezet vett részt azon a rendezvényen Hongkongban, melyet a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) ülésével párhuzamosan tartottak. Különösen az Egyházak Világtanácsa (EVT), a Lutheránus Világszövetség (LVSZ), valamint a Református Világszövetség volt tevékeny, mert ezek a szervezetek már évek óta hivatalosan „az igazságosabb világkereskedelem ügye mellé állottak”. Az EVT képviselõje kijelentette: „Az afrikai országokat arra kényszeríti a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, hogy liberalizálják piacukat, míg a fejlett országok védik az övéket kereskedelmi korlátozásokkal.” A keresztény és más vallási szervezetek azt követelték, hogy „a kereskedelem mindenki javát szolgálja, ne csak a gazdagokét és a hatalmasokét”.

1. végén annyi ember élt a Földön, mint soha korábban. Jelenleg 6 milliárd 517 millióan vagyunk. Az utóbbi hat évben több mint félmilliárddal nõtt bolygónk lakosainak száma. „Új ember születik minden második másodpercben – minden héten másfél millió, évenként pedig 80 millió.”

Egy német közvélemény-kutató intézet beszámolt arról, hogy a fegyveres konfliktusok száma tavaly 39 volt. A háborús események 90%-a a világ szegény országaiban tört ki: Ázsiában tizenöt, Afrikában tizenegy, Közel-Keleten tíz, Dél-Amerikában három véres esemény folyt.

Forrás: ÖTK

::Nyomtatható változat::