Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2006
- 14
- Éneklő (evangélikus) ifjúság
A közelmúlt krónikája
Hozzászólás a cikkhez
Éneklő (evangélikus) ifjúság
Ezen a hétvégén újra énekszó tölti be a Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola termeit. Az intézmény március 31. és április 2. között ad otthont az evangélikus középiskolák második országos kórustalálkozójának. A több szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseményre hét oktatási intézményünk kórusát várják.
Nováky Andreát, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium énektanárát kérdezzük:
– Honnan jött e zenei rendezvény megszervezésének az ötlete?
– 2000-ben volt a legnagyobb evangélikus zeneszerző, Johann Sebastian Bach (1685–1750) születésének 315. és halálának 250. évfordulója. Ebből az alkalomból műveltségi versenyt tartottunk, amely a résztvevők körében nagy sikert aratott. Ekkor jobban megismerhettem az ország különböző területén dolgozó evangélikus kollégákat is. A találkozás nyomán született az ötlet, hogy kétévente legyenek ilyen műveltségi vetélkedők, a köztes esztendőkben pedig szervezzünk országos evangélikus kórustalálkozót, a karvezetők és az énekkarok, valamint minden zenebarát örömére.
– Az első kórustalálkozó különlegessége volt az úgynevezett gyorstanulási verseny. Ezt az idén is megrendezik?
– Igen. Ez a kihívás – hogy egy-egy kórusnak fél óra alatt kell megtanulnia egy számára addig ismeretlen kórusművet – két éve nagy sikert aratott. Ezért szeretnénk folytatni ezt a „vállalkozást”. A részt vevő kórusoknak idén Csorba István karnagynak egy – kifejezetten erre az alkalomra komponált – művét kell megtanulniuk. Fontosnak tartom, hogy minden találkozón legyen egy játékos zenei vetélkedő, amelynek révén a gyerekek közelebb tudnak kerülni egymáshoz és a zenéhez.
Megkerestük a találkozó előtt Mihályi Zoltánnét, a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztályának vezetőjét is.
– Milyen visszhangja volt az első, 2004. évi kórustalálkozónak?
– Nagy örömmel fogadták a lehetőséget mind az evangélikus középiskolák igazgatói, mind pedig a kórusvezetők, illetve kórustagok. Az énekkarok boldogan néztek szembe a „kihívással”. A találkozó egyfelől módot adott felkészültségük összevetésére és a közös éneklésre, másfelől önmagában már a találkozás lehetősége is jótékony hatással volt az énekkarok munkájára.
– Ön személy szerint miben látja a kórustalálkozók jelentőségét?
– Egyházunk középiskolái földrajzilag távol esnek egymástól, nehezen oldható meg a személyes kapcsolattartás, a közös szakmai munka. Mint utaltam rá, ez a „verseny” remek alkalom arra, hogy diákok és tanárok egymással találkozzanak. Emellett a kórusok iskolájuk és gyülekezetük jó hírnevét is öregbítik. A daloló ifjak a vendéglátó gyülekezet tagjainak is örömet szereznek, hiszen egy-egy kisebb csoport Nyíregyháza-Kertvárosban és Nyírszőlősön is szolgál énekével. De lényegesnek tartom a találkozót azért is, mert az ének-zene oktatás a mai magyar iskolarendszerben sajnálatos módon egyre inkább háttérbe szorul. A diákok túlterheltségének csökkentése érdekében ugyanis egyre kisebb óraszámban oktatnak készségtárgyakat. Ez azért is szomorú, mert a művészet és a zene valódi szellemi élményt nyújt, és része a boldogabb, teljesebb emberi életnek.
GaZsu
Regionális hozzárendelés:
Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar-Angol Két tanítási Nyelv? Általános Iskola
::Nyomtatható változat::
|