Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2006
- 22
- A bűnbocsánatból élő egyház
Egyházunk egy-két hete
Ülésezett az országos közgyűlés
Hozzászólás a cikkhez
A bűnbocsánatból élő egyház
Egyházunk legfelsőbb végrehajtó testülete május 19-én ülést tartott. A közgyűlés alaphangját Fabiny Tamás püspök adta meg igehirdetésében. Az Útmutató napi igéjeként az Úrtól tanult imádság egy mondatát helyezte a jelenlevők szívére: „…bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek…” Életünk alapja, egyházunk létének titka Isten megbocsátó szeretete. Nem elnézést, hanem bocsánatot kérünk, kaphatunk és adhatunk! Nemcsak az imádság vasárnapjának hetében, hanem az egyházi közéletben, az aktuális közgyűlés kihívásai közepette is ez az egyetlen helyes pozíció: az imádság a bocsánatkérés és a bűnbocsánat elfogadásának pozíciója. Zelk Zoltán költő keresztényeket is elgondolkodtató meditációs verse zárta az áhítatot: „Sohase lép gyíkra csigára / soha egy föltámadt fűszálra / a földön járó Isten lába / de vétkeinket eltapossa / mert vétkeinket megbocsátja.”
A szolgálati ciklusát lezáró dr. Frenkl Róbert országos felügyelőnek a részletes jelentése átfogta egyházunk életének legjelentősebb területeit. A jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Ittzés János elnök-püspök beszámolt nyolcvan napja tartó szolgálatának legfontosabb eseményeiről. Emlékeztetett arra, hogy az egyház szolgálatának alapja az áldozatkészség. Kérte a közgyűlést és egyházunk munkatársait, hogy maguk jó példával elöl járva tegyenek meg mindent az egyház tagjainak az ügyhöz, az egyházhoz méltó teherviseléséért. Tájékoztatójában napirenden kívül két határozati javaslatot terjesztett elő: az elsőt a lelkészek politikai szerepvállalásával kapcsolatosan, a másodikat pedig a művi meddővé tétel törvényi szabályozásának a megváltoztatása ellen.
Lackner Pál protestáns tábori püspök javaslatára a közgyűlés az egyház részéről hozzájárult Molnár Iván lelkész esetleges katonai lelkészi szolgálatba való átadásához. A közgyűlés – törvényi kötelezettségénél fogva – ingatlanelidegenítésről és -vásárlásról is döntést hozott: határozat született arról, hogy Kőszegen és Békéscsabán kollégiumépület, Nyíregyházán pedig szolgálati lakás megvásárlására kerül sor (ez utóbbi a hittudományi egyetem hittantanári szakának tanszékvezetője számára). A közgyűlés továbbá hozzájárult az eddigi soproni iskolalelkészi lakás eladásához, illetve új lakás vásárlásához.
Izgalmas, vitát kiváltó téma volt az egyház országos székházának ügye. Az épület jelentős felújításra szorul, több ponton életveszélyes állapotban van. Az üzemeltetés gazdaságtalan, igen nagy terhet ró egész egyházunkra. Minimális renoválási költsége is meghaladná a hatszázmillió forintot. Az épületért felelős vezetők döntéshozatalra tették fel a kérdést: felvállalja-e az egyház a halaszthatatlan és elkerülhetetlen felújítást, vagy érdemi tárgyalásokba kezd az épületben lévő funkciók kiváltására. A közgyűlés felhatalmazta az országos elnökséget érdemi tárgyalásokra, illetve a legfelsőbb testület által később meghozandó végső döntés előkészítésére.
Törvényeink előírják a múzeumot, a könyvtárat és a levéltárakat összefogó Evangélikus Országos Gyűjtemények létrehozását. Az előkészítés első fázisában előtárt dokumentumokat a közgyűlés nem tartotta elegendőnek ahhoz, hogy most az alapításról döntsön, ezért – miután egyértelműen kifejezte alapítási szándékát – visszaadta az anyagot azzal, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány, illetve az iratok alaposabban készíttessenek elő.
A közgyűlés nem fogadta el a Luther Kiadó vezetőjének, Kendeh K. Péternek a lemondását; arra kérte az igazgatót, hogy az ősszel esedékes ciklusváltásig irányítsa a kiadó munkáját.
Az Országos Egyházi Iroda szabályszerű működéséhez hozzátartozik a szervezeti kereteket és személyi feltételeket meghatározó szabályrendelet. A testület egyhangúlag elfogadta a jelenlegi működést rögzítő szabályzatot. A közgyűlés létrehozta – több korábbi javaslat nyomán – a 2017. évi Luther-jubileum ünnepélyeit előkészítő munkaközösséget.
A grémium tavalyi ülése által életre hívott tényfeltáró bizottság most tette közzé első jelentését. Ebben tényeket ismertetve jelezte, hogy az ügynökkérdést egyházhoz méltó módon, szigorúan történeti alapon vizsgálja. Így az egyház nem külső kutatók vagy szenzációt kereső újsághírek alapján, hanem belső vizsgálódást követően próbál szembenézni közelmúltja e nem könnyen feldolgozható szeletével.
A bűnbocsánat igéivel kezdődő közgyűlés az ülés lezárásakor ugyanide tért vissza: Isten bűnbocsátó szeretetére bízva magunkat, döntéseinket, egyházunkat indultunk tovább a szolgálatba.
Hafenscher Károly
::Nyomtatható változat::
|