Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

A morcos Vértes és a festői Bakony között elterülő Móri-árok hegyes-dombos, gyors folyású erekkel átjárt, kies vidékén egy régtől lakott kis városra, Mórra talál az utazó. Sokat megért település: földrengés rázta meg 1810-ben, kegyetlen mészárlás színhelye volt 2002-ben. De itt terem a híres móri ezerjó, itt született Wekerle Sándor, hazánk első polgári származású miniszterelnöke, és itt látta meg a napvilágot Zimmermann Ágoston is. A város legnagyobb (huszonöt éves) általános iskolájában minden március végén névadójukra emlékeznek az intézmény jelenlegi és hajdani tanulói, tanárai és a nagy tudós tisztelői.

Zimmermann Ágoston Móron született 1875. december 3-án a Burgenlandból származó Zimmermann Mihálynak, a mezővárosban állomásozó huszárezred állatorvosának és a helybeli Szaczker Teréziának a házasságából. 1875. december 20-án keresztelték meg a szomszédos Ondód (ma: Pusztavám) evangélikus templomában, mert akkor Móron még nem volt evangélikus gyülekezet. A család még Ágoston kisgyermekkorában, édesanyja korai halála után a fővárosba költözött.

Középiskolai tanulmányait a Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban végezte, annak a fasori gimnáziumnak a jogelődjében, ahol több világhírű tudósunk, sőt Nobel-díjasunk is útravalót kapott. Eminens diák volt.

Állatorvosi oklevelét 1895-ben szerezte az Állatorvosi Akadémián. A millennium évében már tanársegéd, majd hamarosan segédtanár, magántanár. Közben ismereteit több külföldi tanulmányúton – például a bécsi, a berlini, a giesseni egyetemen, illetve a drezdai főiskolán folyó tudományos és oktatótevékenység tanulmányozásával – bővítette.

1922-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1935-ben rendes tagja lett. 1942-ben az MTA tiszteletbeli tagjává választották. 1933-ban az Állatorvosi Főiskola, 1939-ben pedig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Nemzetközileg is elismert tudós. Számos kitüntetéssel értékelték munkáját, több nemzetközi társaságban töltött be rangos pozíciót.

Tudományos tevékenysége az anatómia, a szövettan és a fejlődéstan szinte valamennyi területére kiterjedt.

„Spare, lerne, leiste was, / Hast du, weisst du, bist du was” – „Takarékoskodj, tanulj, tégy meg mindent, / akkor lesz valamid, tudsz valamit, leszel valaki.” (Zimmermann Ágoston)

Zimmermann egyik nagy erénye volt a kötelességtudat és a vele járó következetesség. A háború után (1946-ban) B-listára került, ami kényszernyugdíjazását vonta maga után. Szolgálatának teljesítése alól ugyan felmentették, de a tudományos élet aktív tagja maradt. Dolgozott íróasztala mellett „erős kötelességérzettel és igazi tudós következetességgel” szinte haláláig. Nyugdíjas évei alatt is számtalan tudományos munkája került az érdeklődők elé. 1949-ben az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé emelte. 1957-ben életműve elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki.

Csodálatos volt az is, ahogy „szerette családját, de főképpen Istent. Mélyen hívő, vallásos emberként hitét soha meg nem tagadta. Hajnalban, mert hisz mindig korán kelt, elsőként a Bibliát vette kezébe.”

Kedves éneke volt „Az én időm, mint a szép nyár…” kezdetű, amelyet nem sokkal a halála előtt énekelt családja körében. Temetésén ezt énekelte a gyülekezet is.

Istenbe vetett hite a politikai változások fölé emelte. Időskori előadásaiban gyakran emlegette, hogy amit elért, elsősorban Istennek köszönheti. A Bibliából vett igéket találóan alkalmazta. Az istentiszteleti alkalmak rendszeres résztvevője volt.

Kezdetben a Deák téri német gyülekezet, később az új otthonához közelebbi Kelenföldi Evangélikus Egyházközség presbitere, majd tiszteletbeli presbitere. Éveken keresztül evangélikus iskolai felügyelőként is munkálkodott, majd tiszteletbeli tagja lett az Országos Evangélikus Tanáregyesületnek. A negyvenes-ötvenes évek hívő emberek számára kegyetlen világában is bölcsen irányította gyermekeit, unokáit a hit, a Biblia felé. (István nevű unokája az állatorvosi egyetem mellett elvégezte a teológiai akadémiát is.)

„Minden vasárnap találkozott a család. Nagypapa és nagymama vendégül látta két fiát, két lányát – azok házastársait és az unokákat. Mindenki beszámolt az elmúlt hét eseményeiről, a sikerekről, a kudarcokról. (…) Nagyapa kedves, építő humora jó hangulatot teremtett. A biztonságérzet mellett mindig számíthattunk kritikájára.”

Magatartásával példát mutatott arra, hogy a becsület, a tiszta erkölcs és a jó lelkiismeret örök értékek maradnak mindig, minden külső körülménytől függetlenül is.

„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…”

A nagy tudós eredményekben gazdag földi pályája 88 éves korában, 1963. október 6-án ért véget. A Magyar Tudományos Akadémia halottjaként helyezték nyugalomba igen nagy részvét mellett a Farkasréti temetőben. Hamvai fölött az örök élet igéjét Kendeh György kelenföldi evangélikus lelkész hirdette. A Magyar Tudományos Akadémia nevében az ugyancsak mélyen hívő evangélikus akadémikus, dr. Szentágothai János – az MTA későbbi elnöke – búcsúzott a tudóstól, az atyai baráttól.

Dr. Zimmermann Ágoston professzor születésének 100. évfordulója alkalmából a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen szobrot, móri szülőháza falán pedig emléktáblát avattak. 1986-tól a tudós mellszobra (Nagy Benedek alkotása) díszíti a róla elnevezett móri Dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskola (Grundschule „Dr. Zimmermann Ágoston”) előtti parkot is. 2001-ben a „Mór város díszpolgára” (posztumusz) kitüntető címmel fejezték ki iránta való tiszteletüket a móriak. 2004 májusában emléktáblával jelölték meg Zimmermann Ágoston fővárosi lakóházát.

Móron az évenként megrendezendő Zimmermann-napok keretében kultúrműsorral, tanulmányi és sportvetélkedőkkel, valamint Zimmermann-emlékérem adományozásával emlékeznek a város szülöttjére, a példaképül választott hívő tudósemberre. Az idén a kibővített állandó kiállítás mellett – Ujj József címzetes igazgató jóvoltából, akinek a példaképválasztás is köszönhető – egy gazdag tartalmú jubileumi évkönyvvel is tisztelegtek emlékének.

„Mert a boldogságra kevés csak a jelen, a múlton épül az s az emlékezeten.” (Tompa Mihály)

(Az idézetek a tudós leányától, dr. Rigler Andrásné Zimmermann Erzsébettől [1991], menyétől, dr. Zimmermann Frigyesnétől [2006] és egyik unokájától, dr. Zimmermann Istvántól [2000] származnak.)

Dr. Jáni János

::Nyomtatható változat::