Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

A 19. században a pozsonyi evangélikus líceumban két kiváló, országos hírű fizikus is oktatott. Kováts-Martiny Gábor működésére tavaly egy Bartha Lajos csillagászattörténésszel készített interjúban emlékeztünk. Jelen írásunkkal a kétszáz esztendeje született Fuchs Albertnek állítunk emléket.

Fuchs Albert 1808. április 8-án a Szepes vármegyei Lőcsén született lutheránus családban. Apja, Fuchs János Sámuel Késmárkon nevelőként dolgozott, később ugyanitt a lelkészi szolgálatot választotta, eközben a lőcsei líceum jó nevű professzoraként vált ismertté, Lembergben pedig lelkészként és szuperintendensként működött.

Az ifjú Albert kőfaragónak készült, de a családi hagyományokat folytatva végül rászánta magát, hogy ő is tanári pályára lépjen. Tanulmányait a lőcsei evangélikus líceumban kezdte, majd a pozsonyi líceumban igen erős teológiai alapozásban részesült. 1829-től 1832-ig Triesztben nevelőként dolgozott; tudományos kutatói tevékenysége innen indult: a biztos megélhetést jelentő tanítás mellett a tenger élővilágát tanulmányozta. Ezután folytatta tanulmányait: Johann Joseph Littrowtól szerzett alapos asztronómiai ismereteket – ő korábban a Gellért-hegyi egyetemi csillagvizsgáló társigazgatójaként is dolgozott, akkoriban pedig a bécsi obszervatórium igazgatója s az egyetem professzora volt –, a matematikát pedig a világhírű Karl Friedrich Gauss göttingeni csillagdaigazgatótól, egyetemi tanártól sajátította el, majd Jénában fejezte be diákéveit.

1832-ben ismét Magyarországon, a Felvidéken találkozhatunk vele. 1832 és 1838 között a selmecbányai evangélikus gimnázium és líceum professzoraként oktatott filozófiát és teológiát, 1838-tól 1846-ig Eperjesen fizikát és matematikát tanított, majd 1846 és 1876 között a pozsonyi líceum matematika- és természettan-professzora.

Igen termékeny szerző. Legismertebb műve az 1845-en Kassán, majd 1854-ben Pesten kiadott Természettan elemei, mely az egyik legelső magyar nyelvű tankönyv. A korszak legkorszerűbb ismeretanyagát átadó kötet az anyag mibenlétével, az erőhatások fizikájával, hangtannal, fénytannal, hőtannal, a mágnesességgel, elektromossággal, csillagászattal és meteorológiával foglalkozott. Fuchs cikkei többek között a Magyarhoni Természetbarátban, a pozsonyi Verhandlungen des Vereins für Naturkunde zu Pressburgban és Fresenius Zeitschrift für Analitische Chemie elnevezésű szaklapjában láttak napvilágot. Meg kell még említeni egy további tankönyvét, az alsó osztályos gimnazisták számára 1853-ban Pozsonyban kiadott, Ázsiának földrajza címűt.

Gyermekei is követték a tanári és tudományos pályán. Az 1843-ban született Fuchs Tivadar a bécsi császári és királyi természetrajzi múzeum osztályigazgatója, a bécsi tudományos akadémia tagja lett. Az 1851-es születésű, matematikus Fuchs Károly Budapesten, Sopronban, Pozsonyban és Pancsován tanított mennyiségtant és fizikát. Ismert személyiség volt unokatestvére, a mérnök Fuchs Frigyes, aki Újlublón volt főerdész.

Fuchs Albert, a kiváló polihisztor, a szigorú, de igazságos tanár, az őszinte és barátságos ember 1876 után, nyugállományba vonulását követően Pozsonyban töltötte idős éveit. Itt hunyt el 1894-ben.

Rezsabek Nándor

::Nyomtatható változat::