Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Fehérvasárnap délután Zalaistvándon ünnepelni jöttek össze a jubiláló konfirmandusok. Távolról érkezett, régi ismerősök találtak egymásra a templom udvarán. Az istentiszteleten a szépszámú gyülekezet előtt a legidősebbek, a „hetvenévesek” nevében Péter Sándor beszélt a Krisztusban megtalált örömről és arról, hogy ma is milyen fontos a templom körül élő közösség összetartozása. Tóth Kálmánné és Lukács Lászlóné pedig harmincöt éves emlékeik alapján idézték fel a generációkon átívelő Isteni kegyelem megmutatkozását.

A gyülekezet lelkésze Jn 6,66–69 alapján hirdette Isten igéjét. „Vajon ti is el akartok menni?” – hangzik Jézus kérdése ma is. A döntés a mienk, de tudhatjuk, hogy Jézus utánamegy az elveszettnek, és hazavárja a tékozló fiút. Így érkezhetünk mi is haza, és ünnepelhetünk ma is itthon. Válaszunkban ma újra lehetőségünk van a péteri vallomásra: „Uram, kihez mennénk?”

Az igére válaszul elhangzott a jubilálók vallástétele. Az istentisztelet után a gyülekezeti házban szeretetvendégség keretében sötét estéig tartott a kötetlen beszélgetés. – Erősítsd meg, Istenünk, amit cselekedtél értünk!

K. Gy.

Regionális hozzárendelés: Zalaistvándi Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::