Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

„Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket” – így vélekedik José Gabriel Funes, a Specola Vaticane, a Szentszék Castel Gandolfó-i csillagvizsgálójának igazgatója.

A negyvenöt esztendős argentin jezsuita atya, aki 2006 augusztusa óta vezeti az obszervatóriumot, a Vatikán hivatalos lapjának, a L’Osservatore Romanónak adott interjúban úgy vélekedett: annak ellenére, hogy számos csillagász minden alkalmat megragad az ateizmusáról való nyilvános tanúságtételére, csupán mítosz annak állítása, hogy az asztronómia segíti az ateista világlátást.

„Számomra úgy tűnik, hogy éppen az, aki a specolában dolgozik, tanúsíthatja a lehető legjobban, hogy lehet Istenben hinni és egyben komoly tudományos munkát végezni” – mondta Funes, aki szerint ahogyan sokféle teremtmény létezik a Földön, lehetnek más, Isten teremtette intelligens lények is. Ez nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember „nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának”. „Ha a földi teremtményeket Szent Ferenccel mondva ťfivérnekŤ, ťnővérnekŤ nevezhetjük, miért is ne beszélhetnénk ťföldönkívüli fivérrőlŤ? Elvégre ő is a teremtés része lenne” – tette hozzá a specola igazgatója.

Ami pedig az ismeretlen világok lényeinek megváltásával kapcsolatos problémákat illeti, Funes atya megjegyezte: „Még ha léteznek is más intelligens lények, nem biztos, hogy szükségük van a megváltásra. Elképzelhető, hogy teljes barátságban maradtak Teremtőjükkel.” És mi van akkor, ha ezek a földönkívüliek „bűnös lelkek”? A jezsuita páternek erre is megvan a válasza: „Jézus egyszer s mindenkorra megtestesült. A megtestesülés egyszeri és megismételhetetlen történés. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy valamilyen módon számukra is megadatna az isteni könyörületesség, ahogyan az embereknek.”

A csillagvizsgáló igazgatója az interjúban kitért arra is, hogy az ősrobbanás (big bang) elmélete nem mond ellent a bibliai teremtéstörténetnek. „A Biblia alapvetően nem tudományos könyv, hanem a szeretet levele, amelyet Isten népének írt kétvagy háromezer éves nyelvezettel. Akkoriban természetesen ismeretlen volt egy olyan elmélet, mint az ősrobbanásé. Éppen ezért nem kérhetünk számon a Biblián tudományos választ. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a jövőben nem születik- e az univerzum eredetének teljesebb magyarázata, mint a big bang” – mondta José Gabriel Funes atya, aki szerint éppen ezért kell begyógyítani olyan sebeket, mint a Galilei-ügy, és megvalósítani az együttműködést az egyházi és a tudományos közösség között.

„Hiszem, hogy a tudomány és hit közötti problémák egyike a tudatlanság. Egyfelől a tudósoknak meg kellene tanulniuk helyesen olvasni a Bibliát, és meg kellene érteniük hitünk igazságát. Másfelől a teológusoknak és az egyházi embereknek naprakésznek kellene lenniük a tudományos fejlődésben, hogy hatékony válaszokat adhassanak a folyamatosan felmerülő kérdésekre” – figyelmeztetett a vatikáni csillagász.

MTI

::Nyomtatható változat::