Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 31
- Középiskolás sátor
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Középiskolás sátor
| FOTÓ: BODA ZSUZSA |
A 7. Szélrózsa országos evangélikus
ifjúsági találkozó (július 16–20.) minden
korosztálynak lehetőséget
nyújtott az igényes kikapcsolódásra.
Természetes tehát, hogy a középiskolásoknak
is volt sátruk, saját szigetük,
ahol bármikor kiköthettek.
Mesterházy Balázs, a középiskolák
munkaági felelőse pedig maga volt a
garancia, hogy a fiatalok őket érdeklő
programokat találnak majd ott.
A középiskolás sátor programjainak gerincét
– bármilyen furcsa is – „a világ”
adta… A „Hol a határ?” témát földrészek
alapján járták körül, minden teljes nap
középpontjába mást és mást állítva – így
lett a csütörtök Amerika-, a péntek
Ázsia-, a szombat pedig Afrika-nap.
Ezeknek a kontinenseknek a hangulatában
volt berendezve a sátor, s az adott
földrészhez kapcsolódó programok,
előadások várták az érdeklődő ifjúságot.
A csütörtöki előadást Nemes vadember –
mítosz vagy valóság? címmel Réz-Nagy Zoltán
debreceni evangélikus lelkész tartotta
az észak-amerikai indiánokról, lenyűgöző
precizitással és gyomorforgató részleteket
sem mellőző érdekességekkel.
Délután J. K. Rowling regénysorozatát
idézve a középiskolások „házakba” tömörültek,
hogy azután tagjaik összemérhessék
tudásukat a szombati vetélkedőn. Így
alakult meg a természettudományok iránt
érdeklődőkből a Kalandor Keresők, a művészekből
a Szabadszelleműek, a sportosakból
az Olimpikonok és a „többiekből”
a Szélrózsa-szivárvány csapata…
Ázsia költözött a sátorba a pénteki
napra, s ezt három előadáson keresztül
telt házzal értékelte a közönség. Először
Hámor Endre, a fasori gimnázium igazgatóhelyettese
tartott előadást Távol-keleti mozaik
címmel (képünkön), melyből a közönség
sok mindent megtudhatott a japán, a
kínai, a koreai és a mongol kultúráról.
Ezután dr. Birtalan Ágnes egyetemi docens,
az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Belső-ázsiai Tanszékének vezetője
következett; érződött, hogy szerelmese
a témájának, és végig megtartva a szépszámú
hallgatóság figyelmét, beszélt a
mongol vallásosságról (és persze sok
másról…). Előadásának a Mongóliai sámánizmus
– hagyomány vagy újítás? címet
adta, remek szimbólummagyarázatokkal,
illetve néprajzi példákkal világította
meg akár őseink vallásosságát is.
Ebédidőben Török-Zselenszky Tamás
előadására is megtelt a sátor. Az Eleven
Hold nevű együttesből ismert – immár
önálló – zenész, filozófus, költő saját dalaival
is színesített beszélgetésére végig a
természetesség volt a jellemző, lett légyen
szó akár istenkeresésről, akár kapcsolatokról,
akár mákegyelésről…
Ezen az estén még egy fantasztikus
gyöngyszemet ajándékozott a sátor a
Szélrózsa résztvevőinek: Róka Szabolcs
interaktív mesejátékára majdnem százan
érkeztek, és senki nem bánta meg,
hogy A pórul járt farkas című meséből
megtudta, hogyan is lett szomszéd a székelyföldi
Farkaslakán Róka Gergő bácsi és
Farkas András bácsi…
Szombaton – az Afrika-napon – délelőtt
rendezték meg a vetélkedőt, amely
a már említett házak között zajlott, s
amely általános műveltségi és az előadásokhoz
kapcsolódó kérdésekből állt. A
középiskolás sátor utolsó programja
Gáncs Péter püspöknek a néhány héttel ezelőtti
tanzániai útjáról tartott beszámolója
volt. Előadását a képeken kívül Bálint
Anikó is kiegészítette, aki maszáj népviseletben
mesélt szülei – dr. Bálint Zoltán és
felesége, Beáta – kenyai szolgálatáról.
Összességében nagyon sikeres sátorprogramot
tudhatnak maguk mögött a
középiskolások – és a szervezők –, hiszen
rengeteg gimnazista volt jelen a
Szélrózsán.
Tóth Cseperke
::Nyomtatható változat::
|