A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

FOTÓ: BODA ZSUZSA

A 7. Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó (július 16–20.) minden korosztálynak lehetőséget nyújtott az igényes kikapcsolódásra. Természetes tehát, hogy a középiskolásoknak is volt sátruk, saját szigetük, ahol bármikor kiköthettek. Mesterházy Balázs, a középiskolák munkaági felelőse pedig maga volt a garancia, hogy a fiatalok őket érdeklő programokat találnak majd ott.

A középiskolás sátor programjainak gerincét – bármilyen furcsa is – „a világ” adta… A „Hol a határ?” témát földrészek alapján járták körül, minden teljes nap középpontjába mást és mást állítva – így lett a csütörtök Amerika-, a péntek Ázsia-, a szombat pedig Afrika-nap. Ezeknek a kontinenseknek a hangulatában volt berendezve a sátor, s az adott földrészhez kapcsolódó programok, előadások várták az érdeklődő ifjúságot.

A csütörtöki előadást Nemes vadember – mítosz vagy valóság? címmel Réz-Nagy Zoltán debreceni evangélikus lelkész tartotta az észak-amerikai indiánokról, lenyűgöző precizitással és gyomorforgató részleteket sem mellőző érdekességekkel.

Délután J. K. Rowling regénysorozatát idézve a középiskolások „házakba” tömörültek, hogy azután tagjaik összemérhessék tudásukat a szombati vetélkedőn. Így alakult meg a természettudományok iránt érdeklődőkből a Kalandor Keresők, a művészekből a Szabadszelleműek, a sportosakból az Olimpikonok és a „többiekből” a Szélrózsa-szivárvány csapata…

Ázsia költözött a sátorba a pénteki napra, s ezt három előadáson keresztül telt házzal értékelte a közönség. Először Hámor Endre, a fasori gimnázium igazgatóhelyettese tartott előadást Távol-keleti mozaik címmel (képünkön), melyből a közönség sok mindent megtudhatott a japán, a kínai, a koreai és a mongol kultúráról.

Ezután dr. Birtalan Ágnes egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Belső-ázsiai Tanszékének vezetője következett; érződött, hogy szerelmese a témájának, és végig megtartva a szépszámú hallgatóság figyelmét, beszélt a mongol vallásosságról (és persze sok másról…). Előadásának a Mongóliai sámánizmus – hagyomány vagy újítás? címet adta, remek szimbólummagyarázatokkal, illetve néprajzi példákkal világította meg akár őseink vallásosságát is.

Ebédidőben Török-Zselenszky Tamás előadására is megtelt a sátor. Az Eleven Hold nevű együttesből ismert – immár önálló – zenész, filozófus, költő saját dalaival is színesített beszélgetésére végig a természetesség volt a jellemző, lett légyen szó akár istenkeresésről, akár kapcsolatokról, akár mákegyelésről…

Ezen az estén még egy fantasztikus gyöngyszemet ajándékozott a sátor a Szélrózsa résztvevőinek: Róka Szabolcs interaktív mesejátékára majdnem százan érkeztek, és senki nem bánta meg, hogy A pórul járt farkas című meséből megtudta, hogyan is lett szomszéd a székelyföldi Farkaslakán Róka Gergő bácsi és Farkas András bácsi…

Szombaton – az Afrika-napon – délelőtt rendezték meg a vetélkedőt, amely a már említett házak között zajlott, s amely általános műveltségi és az előadásokhoz kapcsolódó kérdésekből állt. A középiskolás sátor utolsó programja Gáncs Péter püspöknek a néhány héttel ezelőtti tanzániai útjáról tartott beszámolója volt. Előadását a képeken kívül Bálint Anikó is kiegészítette, aki maszáj népviseletben mesélt szülei – dr. Bálint Zoltán és felesége, Beáta – kenyai szolgálatáról.

Összességében nagyon sikeres sátorprogramot tudhatnak maguk mögött a középiskolások – és a szervezők –, hiszen rengeteg gimnazista volt jelen a Szélrózsán.

Tóth Cseperke

::Nyomtatható változat::