Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 31
- Ki rúgta az öngólt?
evél&levél
Hozzászólás a cikkhez
Ki rúgta az öngólt?
Tisztelt Szerkesztőség!
Hosszas vívódás után gondoltam arra, hogy kérem ennek a néhány sornak olvasói levélként
való megjelentetését. Az Evangélikus Élet múlt heti száma ugyanis többünk véleménye
szerint összességében negatívabb képet festett az idei Szélrózsa találkozóról,
mint ahogy azt a személyes és interneten napvilágot látott visszajelzések tanúsítják.
Mivel azok az újságolvasók, akik nem vettek részt a találkozón, a leírtak alapján
tájékozódnak, néhány ponton szeretnék konkrét kiigazítást is tenni.
Az egyik cikk azt állítja, hogy a kőszegi gyülekezet tagjai nem tudtak arról, hogy az
istentisztelet előtt úrvacsorai előkészítő lesz 9 órától. Ez nem igaz, mert gyülekezetünk
tagjainak figyelmét előzetesen felhívtuk az előkészítőre. Az utca embereként
megszólítottak összképe is azt sugallja, hogy rosszul előkészített alkalom volt az idei
Szélrózsa találkozó. Pedig a szállodában is, és a környező éttermekben is tudniuk kellett
a főtéri programról – többen is megkerestük őket –, arról nem is beszélve, hogy
az egész város tele volt plakáttal, a főtéri programot pedig a Vas Népe című megyei napilapban
és helyi orgánumokban is hirdettük. Gyülekezeti tagjaink és a környező
gyülekezetek nemcsak a több mint hatezer darab pogácsa elkészítésével járultak hozzá
a Szélrózsa sikeréhez, hanem több munkaágat helyiek vezettek, kezdetektől fogva
bekapcsolódva a közös munkába.
Azt azonban természetesen nagyon sajnálom, hogy az Öngól című cikkben leírt
eset történt a Szélrózsán, és a szervezők nevében is elnézést kérek. Mégsem gondolom,
hogy általánosságban ez lett volna a meghatározó hangulat ezen az idei találkozón.
Az említett eső is inkább csak összehozta fiatalokat, mintsem hogy rányomta
volna bélyegét az egész eseményre. Hiszen a helyszín adta lehetőségeket kihasználva
nem jelentett nagyobb fennakadást a rossz idő sem.
Annak is szeretnék ugyanakkor hangot adni, hogy minket, szervezőket ilyen problémákkal
a szerkesztőség tagjai közül senki meg nem keresett, úgy, ahogy az újságban
sem jelent meg egyetlen cikk sem, amelyben a szervezők közül szólaltattak volna
meg valamelyikünket. Pedig akkor el tudtuk volna mondani, hogy a tízek tudatos
döntése alapján nem alakítottunk ki internetes pontot a találkozó területén, és hogy
természetesen szívesen tanulunk nagyobb testvéregyházunktól. Bár azért hadd jegyezzem
meg – és tudom, nem versenyről van szó –, mégis a reformátusok Csillagpontján
(amit jó néhány évvel a Szélrózsa találkozó után, a Szélrózsa mintájára rendeznek
református testvéreink) is hasonló létszámmal vesznek részt a fiatalok, mint
az evangélikus ifjúsági találkozón. Azt pedig már csak nagyon csendben jegyzem
meg, hogy a kőszegi találkozóval egy időben Egerben megtartott országos katolikus
ifjúsági találkozón az MTI jelentése szerint szintén kétezer fiatal vett részt.
Azt gondolom tehát, hogy nincs miért szégyenkeznünk. A találkozó egyik közismert
katolikus előadója – aki bár csak egy előadást tartott Kőszegen, mégis csütörtöktől
egészen végig itt volt velünk, és részt vett a záró istentiszteleten is – kért tőlem
információkat a nyitóalkalomról. Ő is arra készült, hogy írni fog a Szélrózsáról katolikus
orgánumokban. Levelében foglaltak szerint ő talán pozitívabb képet fest majd
a találkozóról, mint a mi újságunk. Bár hozzátette: „a szomszéd rétje mindig zöldebb”.
Lehet, hogy csupán erről van szó a múlt héten megjelent Öngól című cikk szerzőjénél
is? Nem tudom. De ezek után hadd kérdezzem meg: ki is rúgta azt az öngólt?
Szeretettel – a Szélrózsa találkozót szervező több mint kétszáz önkéntes munkás,
valamint a vendéglátó gyülekezet nevében is –:
Baranyay Csaba (Kőszeg), az idei Szélrózsa házigazdája
::Nyomtatható változat::
|