Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A SZERZŐ FELVÉTELE

Nem kevesen az ország távoli pontjairól, sõt jelenlegi határain túlról utaztak szeptember 13-án Tihanyba, hogy résztvevõi legyenek az apátsági templomban tizenkét esztendeje meghonosodott imádságos ökumenikus együttlétnek. A Könyörgés a magyarságért elnevezéssel hirdetett évenkénti esemény egyike az 1055-ben alapított bencés monostor legmeghittebb, legmagasztosabb újkori alkalmainak. Szolgálattevõi sorában évrõl évre történelmi egyházaink jeles képviselõi viszik az Úr elé népünk, nemzetünk sorsát, irányítják a figyelmet Isten (ország)határokat nem ismerõ kegyelmes, üdvözítõ szeretetére. Evangélikus részrõl eddig Ittzés János és Lackner Pál evangélikus püspökök voltak vendégigehirdetõi az ünnepi istentiszteletnek, idén pedig Dolinszky Árpád szuperintendens kapott meghívást.

Szerkesztõségünknek – lapzártáig – nem sikerült megtudnia, hogy a vajdasági magyar lutheránusok lelkészi vezetõje miért nem tudott megérkezni a félsziget csúcsára az elõzetesen egyeztetett idõpontban. A hirtelenjében helyettesítésére vállalkozó házigazda, dr. Korzenszky Richárd OSB perjel felemelõ szolgálatát ugyanakkor talán az is „igazolta”, hogy az idei közös könyörgõ nap a tihanyi templom felszentelésének évfordulójával esett egybe. „Igen, voltak itt már magyarok ezer évvel ezelõtt, és itt volt Európa ezer évvel ezelõtt. És András király, akinek sírjára majd virágot teszünk, az alapító oklevéllel egy keresztény közösség számára teremtett életlehetõséget. Itt vannak a gyökereink. Európa gyökerei elválaszthatatlanok a magyarságtól és elválaszthatatlanok a kereszténységtõl” – hangsúlyozta az apátság vezetõje, majd hozzátette: „A kereszténység nem képzelhetõ el közösségteremtés nélkül. Nem lehet valaki keresztény úgy, hogy elfordul a másik embertõl. (…) Tegyünk meg mindent azért, hogy gyökereinkhez hûek maradjunk!…”

Az EvÉlet kérdésére válaszolva Korzenszky Richárd késõbb elmondta, hogy az 1995. évi ökumenikus imahét során Paloznakon, történetesen épp az evangélikus templom szószékén ötlött fel benne a magyarságért való közös tihanyi könyörgés gondolata. A szeptember második szombatján tartott alkalom liturgiájában kezdettõl részt vesznek a környék protestáns lelkészei is.

T. Pintér Károly

::Nyomtatható változat::