e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Buddhista kegyhelyet, sztúpát avat vasárnap a Gyémánt Út Buddhista Közösség a Nógrád megyei Becske községben; az egyházi szervezetnek ez az elsõ ilyen építménye Magyarországon – tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát Kovács Kriszta, a közösség sajtóreferense.

Serab Gyalcen nepáli buddhista mester, több nepáli elvonulási központ és kolostor vezetõje avatja fel a sztúpát a község határában található Csiga-hegyen.

A sztúpa a buddhizmusban a mindenkiben benne rejlõ tökéletességet szimbolizálja. Több formája van, közülük a Becskén megépült változat a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki.

A sztúpák építését több hónapos, akár többéves elõkészület elõzi meg, az építménybe ugyanis az ereklyék, buddhista szövegek mellett több ezer, aprólékos munkával készült, buddhákat ábrázoló agyagszobrocska is kerül.

A becskei szentély eredetileg Hamburgban épült volna, de a németországi város vezetése az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt arra hivatkozva, hogy precedenst teremtene arra, hogy bárki vallási építményeket emelhessen közterületen. Így a magyar közösség kapott lehetõséget az „elvonulási központjába” régóta tervezett sztúpa megvalósítására.

Kovács Kriszta elmondta: a buddhizmus három nagy útjának egyike a vadzsrajána, magyarul Gyémánt Út, amely fõleg Tibetben, Bhutánban és Nepálban maradt fenn. Az Ole Nydahl láma által alapított világi közösségek is a Gyémánt Út nevet kapták világszerte.

A Gyémánt Út Buddhista Közösség 1996-ban huszonhárom hektáros földet vásárolt Becskén, ahol rendszeresen meditációs kurzusokon fogadják a résztvevõket. Emellett két épített ingatlannal is rendelkeznek a faluban, ahová egész évben elvonulhatnak a hívek.

Magyarországon a becskeivel együtt három sztúpa áll, a Taron és a Zalaszántón lévõ szentélyt két másik közösség emeltette.

1. júliusában a Magyarországi Karma- kagyüpa Buddhista Közösség központjában, az ugyancsak Nógrád megyei Tar község határában épített sztúpát a dalai láma avatta fel.

MTI

::Nyomtatható változat::