Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 38
- Évközi gondolatok a Bibliáról
Keresztény szemmel
Hozzászólás a cikkhez
Évközi gondolatok a Bibliáról
„Mélységes mély a múltnak kútja.” Ez
egy híres, bibliai ihletésû regényfolyam
elsõ mondata. Thomas Mann József és testvérei
címû mûve is jól kifejezi az emberiség
kultúrtörténetének összetettségét és
kincsektõl terhes gazdagságát. Sokan és
sokféle módon szolgáltak már azzal a
tovatûnt századokban, hogy nagyszerû
kezdeményezésekkel áldást hozzanak
mások életére, értékeket hozzanak
mindnyájunkhoz közel.
Immáron fél évezrede annak, hogy
egy Ágoston-rendi szerzetes szembefordult
a szokásjoggal, és az egyház tanítóhivatala
által a csak beavatottak számára
fenntartott, kevesek által használt, tudós
nyelveken hozzáférhetõ szent Bibliát
közkinccsé akarta tenni. Kezdeményezése
elõbb ellenállásba ütközött, de
utóbb egyre több nagyszerû segítõtársa
támadt, akiknek szíve ügyévé vált, hogy
bárki a saját édes anyanyelvén ismerhesse
meg Isten hozzánk szóló üzenetét.
Múlhatatlanul fontos ügy ez mindmáig,
mert „a teljes Írás Istentõl ihletett, és hasznos
a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az
igazságban való nevelésre” (2Tim 3,16).
Az elmúlt idõkben élõ és munkálkodó
kiváló emberek és utódaik jóvoltából
ma a világ minden részén sok millióan
vagyunk, akik számára hozzáférhetõ ez
a leírhatatlanul szépséges könyv. És
minthogy, Istennek hála, évszázadok
óta közkincsünk, se szeri, se száma a róla,
belõle, általa készült tudományos
és/vagy szépirodalmi alkotásoknak.
Nem vallásos meggyõzõdésû, ám értéktisztelõ
emberek is számtalanszor hivatkoznak
az európai kultúra egészére, például
J. S. Bachra, Michelangelóra vagy Thomas
Mannra, akiknek a mûvei alig érthetõk
a Bibliában feltáruló roppant kulturális
örökség ismerete nélkül.
A keresztény emberek szívét ma
mégsem csupán a kulturális kincs szeretete
miatt melegíti át a 2008 a Biblia
éve néven zajló nagyszerû program. Áldott
ügy ez, kultúrtörténeti értelemben
is. De mi, akik Isten örök életre hívó
beszédét találjuk meg benne, a megszentelt
valóság szépségét csodáljuk
lapjain. Megszentelt valóságnak pedig
a megtérõ emberek millióit tarthatjuk,
akik korábbi, esetlegesen kétkedõ vagy
hitetlen nézetük dacára hitre jutnak, és
megtanulnak imádkozni, kérni és hálát
adni e könyv olvasása közben. Akik
még az emberséget olykor megcsúfoló
eszmék dúlása közben is õrzik lelki békességüket
és annak életújító, megszentelõ
hatását.
„…a teremtett világ sóvárogva várja az Isten
fiainak megjelenését. …ugyanis a hiábavalóságnak
vettetett alá.” (Róm 8,19–20) Pál
apostolnak ezt a mondatát naponta igazolja
az élet. Ámde kétségek és mulasztások,
vétkek és tévedések között, a számtalan,
lelkünket karcoló vagy egész életünket
gyötrõ köznapi történés közben
is létezik egy üzenet, amely örökkévaló,
egyedüli és feltétlen. A reménytelen esetek
reménysége. Gondolhatunk például
a megindítóan szép fordulatra, midõn
Sámuel édesanyja, Anna hosszú gyermektelenség
után mégis megáldatott,
amikor hívõ esdeklését az Úr utóddal jutalmazta
meg. Annának az eseményt követõ
hálaéneke (1Sám 2,1–10) már sejteni
engedi a Mária ajkán felcsendült, Lukács
evangélista által feljegyzett magasztaló
imát (Lk 1,46–55), mely a Jézust ígérõ angyali
szót követte. Zeneszeretõ emberek
tudják, hogy a Magnificat fenséges szövegére
több zeneszerzõ – így J. S. Bach is
– alkotott gyönyörû muzsikát.
A Szentírás tanúsága szerint a szenvedés
mélyérõl könyörög az ember, mire
Isten válaszol, megsegíti a keresõt, a
megváltott pedig magasztalja õt kegyelméért.
Egy neves német hittudós, Ingo
Baldermann a Bibliát a tanulás könyvének
nevezte, és abban „újra meg újra a némákhoz
szóló nyelvet, a reménység fényét,
a megrettentek felé hangzó megváltó
szót” fedezte fel.
A Biblia tényleg az élethosszig tartó
tanulás könyve, benne örök párbeszédet
írtak le. Ez a nagy dialógus az idõk
kezdete óta tart az Úr és teremtményei,
a kinyilatkoztató Isten és az õ kegyelmét
befogadó lelkek között.
Adassék meg, hogy ebbõl a párbeszédbõl
mind többet érthessünk meg,
és a Biblia éve még több embert térítsen
az életszentség kútforrásához! Isten áldása
kísérje mindazokat, akik segítenek
ennek megvalósításában.
Dr. Tróznai Tibor
::Nyomtatható változat::
|