Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 17
- Facebook beszélni magyar
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Facebook beszélni magyar
Nemrégiben lett hivatalos a Facebook magyar kezelőfelülete, így hamarosan a legnagyobb „hazai” oldalak közé kapaszkodik fel az amerikai weboldal. A magyar nyelvű felhasználók számát csak becsülni lehet, jelenleg olyan száz-kétszázezer körülire teszik részvételünket a mintegy kétszázmilliós felhasználótáborban. Így bár nemzeti szinten messze elmarad a piacvezető IWIW-től, a gyarapodási mutató a Facebook esetén még meredeken emelkedik.
A Facebook korántsem csúfolható internetes telefonkönyvnek, ahogyan néha fent említett magyar riválisával teszik, ráadásul mindig akkor változtatnak rajta, amikor az internetes közeg már újfajta közösségi szolgáltatásokat igényel.
Jelenleg a Facebook fő nézete egyfajta idővonal, amelyre az ismerősök által végzett tevékenységeket fűzik fel, ezek pedig igen sokfélék lehetnek. Fő vonulatként státusüzenetben tájékoztathatjuk ismerőseinket arról, hogy mit gondolunk, csinálunk vagy látunk éppen. De ugyanúgy számos külső weboldalon járva dönthetünk úgy, hogy megosztásra érdemesnek tartjuk az adott helyet, és ilyenkor pár kattintással a saját üzenetfolyamunk részévé válik az adott érdekesség.
A történéseket kedvencnek lehet jelölni, és a hozzászólások lehetőségét használva minden egyes elem önálló csevegőtérként is működik. Ez utóbbi a myLuther-felhasználóknak már ismerős lehet, a tavaly januárban indult evangélikus közösségi oldal ennyiben meg is előzte a korát, bár már abban az időben is lehetett sejteni a közösségi oldalak ilyen jellegű irányváltását. A Facebook mindezt tökéletes technikai kivitelezéssel teszi rendkívül könnyen használhatóvá, így emelve olyan magasra a lécet, hogy kevés konkurense lesz képes megugrani.
A rendszer azonban nemcsak aktivitáskövetésből áll, hanem számos közösségi tevékenységre is lehet használni. Programszervező eszközként is kiváló: ismerőseinket könnyű tájékoztatni eseményekről, sőt ők rögtön be is jelölhetik, hogy részt fognak-e venni rajta, vagy sem.
E sorok írója hivatalos volt a rovat legutóbbi cikkében bemutatott Prezi.com első születésnapjára. A rendezvényre a Facebookon lehetett jelentkezni, a bejáratnál az onnan kinyomtatott listával ellenőrizték a belépőket. Senkinek nem okozott gondot, hogy egy informatikai cég bulijára csak olyanok léphettek be, akiknek volt Facebook-azonosítójuk, ebben a közegben ugyanis ez már magától értetődőnek számít.
Lassan az is kötelező lesz, hogy egy szolgáltatást fejlesztő cég az alkalmazásából készítsen a közösségi oldalba épülő változatot is. Bárki bármilyen jó ötlettel előállhat, a felhasználók maguktól nem fognak oda áramlani, sőt a kötelező regisztráció általában igen komoly visszatartó erő, amikor a legtöbb internetező már számtalan oldalon kapott tagságot. Önálló Facebook-alkalmazásként azonban a tagok egy kattintással birtokba vehetik az adott szolgáltatást, ráadásul ha azt úgy készítették elő, hogy a felhasználó üzenetértesítést is küldhet, akkor az ismerősök is értesülnek arról, hogy egy barátjuk beüzemelte magánál azt a szolgáltatást.
Tavaly indult útjára a Facebook Connect, amely révén már külső oldalak is használhatják felhasználóik azonosítására és beléptetésére a Facebook rendszerét. Ezek az alkalmazások szintén vissza tudnak üzenni a Facebook felületére, így nemcsak a felhasználók áramlása lehet szabad a különböző site-ok között, hanem az információké is. Ha a fejlesztőknek nem áll rendelkezésükre több tízmilliós reklámkeret, így lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban gyarapítani felhasználóik számát.
Fejlődését tekintve a Facebookot leginkább szuperexpresszhez hasonlíthatjuk. A kérdés, hogy a lokalizáció bekövetkeztével a magyar „személyvonatok” mennyiben lesznek vetélytársai. Az IWIW-ről nemsokára biztosan hallunk a most bevezetendő alkalmazások kapcsán, a kérdés, hogy vajon ennyi elég lesz-e. A Facebookkal mindenesetre érdemes megismerkedni…
Nagy Bence
::Nyomtatható változat::
|