Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Har­ma­dik al­ka­lom­mal ren­dez­ték meg a kör­nye­zet­tu­da­tos és tár­sa­dal­mi­lag fe­le­lős fo­gyasz­tói szo­ká­sok­ról szó­ló tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­át a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. A né­pes hall­ga­tó­ság szep­tem­ber 24-én is szá­mos új és ér­de­kes ku­ta­tá­si ered­mény­ről hall­ha­tott a Fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás, ter­me­lés és kom­mu­ni­ká­ció cí­met vi­se­lő, az Eu­ró­pai Gaz­da­sá­gi Tér­ség (EGT) Fi­nan­szí­ro­zá­si Me­cha­niz­mus és a Nor­vég Fi­nan­szí­ro­zá­si Me­cha­niz­mus tá­mo­ga­tá­sá­val meg­va­ló­sult ta­nács­ko­zá­son. A kon­fe­ren­cia egyben nyi­tó­ren­dez­vé­nye volt annak a két­éves ku­ta­tá­si fo­lya­matnak, amely a Nor­vég Alap egy­mil­lió eu­rós tá­mo­ga­tá­sá­val va­ló­sul meg.

A tanácskozást Si­ri El­len Slet­ner nor­vég nagy­kö­vet asszony nyi­tot­ta meg, aki nemcsak mint ado­má­nyo­zó or­szág­ot kép­vi­sel­te az evan­gé­li­kus több­sé­gű Nor­vé­gi­át, de elő­adá­sá­ban hang­sú­lyoz­ta, hogy erő­sen kö­tő­dik a skan­di­náv or­szág­hoz a fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás fo­gal­ma: azt ugyan­is elő­ször az 1994-ben meg­ren­de­zett os­lói mi­nisz­te­ri ke­rek­asz­tal részt­ve­vői ha­tá­roz­ták meg. A fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás esze­rint az „alap­ve­tő szük­ség­le­tek ki­elé­gí­té­sét és az élet­mi­nő­ség ja­ví­tá­sát szol­gá­ló szol­gál­ta­tá­sok és ter­mé­kek igény­be­vé­te­le, úgy, hogy csök­ken a ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sok és a mér­ge­ző anya­gok hasz­ná­la­ta, a hul­la­dék- és mér­ge­ző­anyag-ki­bo­csá­tás, így nem fe­nye­ge­ti ve­szély a jö­vő ge­ne­rá­ci­ók szük­ség­le­te­i­nek ki­elé­gí­té­sét”.

A Fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás, ter­me­lés és kom­mu­ni­ká­ció kon­fe­ren­ci­án kö­zel har­minc elő­adás hang­zott el a fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás ösz­tön­ző­i­ről, aka­dá­lya­i­ról, leg­jobb gya­kor­la­ta­i­ról.

Az egyik nép­sze­rű té­ma a he­lyi ter­mé­kek fo­gyasz­tá­sa volt. A Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem (BCE) Mar­ke­ting­ku­ta­tás és Fo­gyasz­tói Ma­ga­tar­tás Tan­szé­ké­n dr. Hof­me­is­ter-Tóth Ág­nes egye­te­mi ta­nár ve­ze­té­sé­vel fo­lyó ku­ta­tá­s ar­ra ju­tott, hogy a bio- és he­lyi ter­mé­kek vá­sár­lá­sá­nak leg­in­kább a ma­gas ár szab gá­tat. A gö­döl­lői Szent Ist­ván Egye­tem ku­ta­tó­ja, Ba­lázs Bá­lint és Kiss Csil­la, a Véd­egy­let ne­vű ci­vil szer­ve­zet mun­ka­tár­sa ar­ra vi­lá­gí­tott rá, hogy a fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás vég­vá­ra­i­nak szá­mí­tó pi­a­cok, köz­tük a bu­da­pes­ti Hu­nya­di té­ri pi­ac fenn­ma­ra­dá­sát nem­csak az ön­kor­mány­za­ti dön­té­sek fe­nye­ge­tik, ha­nem az ott áru­ló kis­ter­me­lők el­öre­ge­dé­se is.

A he­lyi ter­mé­kek fo­gyasz­tá­sát más té­nye­zők is ne­he­zít­he­tik. A szin­tén gö­döl­lői ku­ta­tó, Bo­dor­kós Bar­ba­ra azt fi­gyel­te meg a me­ző­csá­ti kis­tér­ség­ben fo­lyó vizs­gá­la­ta so­rán, hogy a he­lyi­ek sze­mé­lyes el­len­té­tek mi­att nem vá­sá­rol­nak egy­más ter­mé­ke­i­ből. Pe­dig a he­lyi kö­zös­sé­gek­nek nagy sze­re­pük le­het a fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás elő­re­moz­dí­tá­sá­ban.

Több ku­ta­tás is érin­tet­te a nagy be­vá­sár­ló­köz­pon­tok fenn­tart­ha­tó­sá­gi ha­tá­sa­it. A BCE Kör­nye­zet-gaz­da­ság­ta­ni és Tech­no­ló­gi­ai Tan­szé­ké­nek ku­ta­tói, Zsó­ka Ág­nes és mun­ka­tár­sai meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a be­vá­sár­ló­köz­pon­tok szé­les vá­lasz­té­ka na­gyobb köl­tés­re sar­kall­ja a vá­sár­ló­kat: sok­szor olyan ter­mé­ke­ket is ha­za­visz­nek, ame­lye­ket az ott­ho­nuk­hoz kö­zel lé­vő kis ­bolt­ban nem ven­né­nek meg.

A tan­szé­ken fo­lyó ku­ta­tás fel­tár­ta, hogy a ma­gyar la­kos­ság leg­na­gyobb jö­ve­del­mű cso­port­jai mint­egy két és fél­szer annyit fo­gyasz­ta­nak, mint amennyit el­bír­na a föld bio­ka­pa­ci­tá­sa; te­hát fo­gyasz­tá­si szo­ká­sa­ik­kal ki­me­rí­tik a ter­mé­sze­ti erő­for­rá­so­kat. A ku­ta­tók rá­mu­tat­tak, hogy ez olyan mér­té­kű túl­fo­gyasz­tás, amelyet már nem le­het kör­nye­zet­tu­da­tos fo­gyasz­tói ma­ga­tar­tás­sal kom­pen­zál­ni.

Több ku­ta­tás fog­lal­ko­zott az ur­ba­ni­zá­ció, a bel­föl­di köl­tö­zé­si hul­lá­mok fenn­tart­ha­tó­sá­gi ha­tá­sa­i­val. Szir­mai Vik­tó­ria, a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ku­ta­tó­ja elő­adá­sá­ban az újon­nan épü­lő kert­vá­ro­si ré­szek fenn­tart­ha­tó­sá­gá­val fog­lal­ko­zott. Csiz­mady Ad­ri­en­ne és Csa­ná­di Gá­bor, az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem mun­ka­tár­sai el­mond­ták: a la­kó­hely­vá­lasz­tás el­sőd­le­ges szem­pont­ja, hogy ha­son­ló tár­sa­dal­mi hely­ze­tű­ek él­je­nek a kör­nyé­ken, a kör­nye­ze­ti adott­sá­gok csak ez után kö­vet­kez­nek.

Ij­jas Fló­ra és Val­kó Lász­ló, a Bu­da­pes­ti Mű­sza­ki és Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Egye­tem ku­ta­tói a „víz­láb­nyom” nem­zet­kö­zi ku­ta­tók ál­tal ki­dol­go­zott fo­gal­mát, az or­szá­gok kö­zöt­ti vir­tu­á­lis víz­sze­gény­ség és -gaz­dag­ság kon­cep­ci­ó­ját is­mer­tet­ték, va­la­mint ja­vas­la­tot tet­tek a té­ma to­váb­bi ha­zai ku­ta­tá­sá­ra.

EvÉ­let-in­fó

::Nyomtatható változat::