Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 40
- Pál apostol és a pogányok
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Pál apostol és a pogányok
XXI. szegedi nemzetközi biblikus konferencia
Huszonegyedik alkalommal rendezték meg a szegedi nemzetközi biblikus konferenciát szeptember 24–26. között. A keresztény testvéregyházak képviseletében a Kárpát-medencéből és távoli országokból is érkeztek résztvevők. Szent Pál és a pogány irodalom témája köré fonódtak a tudós megnyilatkozások. Közelebbről pedig azt a kérdést vizsgálták, hogyan fordulhatott elő, hogy a keresztény közösségek annak ellenére is növekedtek és erősödtek, hogy számos „rivális” pogány vallási közösség vette őket körül, a zsinagóga elöljárói és a társadalom egésze pedig erős ellenszenvvel viseltettek velük szemben a kereszt botránya miatt.
A konferenciaigazgató ezúttal is dr. Benyik György, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola biblikus tanára volt, akinek meghívására érkezett a majdnem húsz előadó három kontinensről. A gazdag programban nagy tekintélyű egyetemi és főiskolai tanárok mellett az egészen fiatalok is megnyilatkozási lehetőséget kaptak.
Napjaink egyik legnagyobb szaktekintélye az Újszövetség-kutatás területén, az idős Joachim Gnilka professzor Münchenből a korábbi években már többször is részt vett a konferencián. Idén Pál apostol ellenfeleiről tartott előadást. A japán Akiyama Manabu professzor, aki hazánkban is folytatott tanulmányokat, és tagja a Magyar Patrológiai Társaságnak, magyar nyelven beszélt témájáról, Szent Pál és az „egyetemes történelem” nézőpontjáról. A németországi Humboldt és a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem tanára, Cilliers Breytenbach Pál magyarázata Jézus Keresztjéről címmel tartott előadást.
A konferencia másik díszvendége a nyitó előadást tartó Troels Engberg-Pedersen volt. Az evangélikus tudós szakterülete Pál és a hellenisztikus irodalom, melyben az egyik vezető szaktekintélynek számít napjainkban. A Koppenhágai Egyetem Biblikus Exegézis Tanszékének professzora, Helsinkiben pedig teológus doktoranduszokat oktat. Érdekfeszítő, lendületes előadásában arról értekezett, hogyan kapcsolódik össze Pál és a pogány gondolkodás. A Galatákhoz írt levél 5. fejezetének 13–26. versét alapul véve arra mutatott rá, hogy „Pál téma- és gondolkodásmód-használata (amelyek az ókori görög filozófiából erednek), nem csupán akként szolgálnak, amit az ő »etikai tanításának« nevezhetünk. Éppen ellenkezőleg, ez a [téma és gondolkodásmód] használat válik »teológiája« vagy »teologizálása« középpontjává”.
A külföldi vendégek mellett méltán foglaltak helyet a magyar tudósok. A konferenciát megtisztelte jelenlétével többek között Zamfir Korinna katolikus teológus a kolozsvári egyetemről, valamint Herczeg Pál, a Károli Gáspár Református Egyetem, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve Peres Imre, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora.
A magyar evangélikus teológiát két ifjú tehetség (egyetemi hallgató), Weltler Gábor és Malik Péter Károly képviselte egy-egy érdekes előadással.
A különböző nyelveket bíró résztvevőknek az előre elkészített magyar, angol és német fordítások voltak segítségükre az elhangzottak megértésében. A felszólalásokat élénk eszmecserék követték, a hallgatóság részéről érkezett kérdések alapján. A konferencia idén is teljesen nyitott volt, bármely érdeklődő meghallgathatta az előadásokat.
A szegedi tanácskozást várhatóan jövőre is szeptember végén rendezik meg, amely azt vizsgálja majd, hogyan jelenik meg a test és a lélek a Szentírásban.
Bartucz Katalin
::Nyomtatható változat::
|