Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 40
- Szolgálatihely-csere
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Szolgálatihely-csere
Maglódi lelkésziktatás – az újjászületés reménységével
„Hogyan tovább, most beiktatott lelkész és maglódi gyülekezet?” – tette fel a kérdést „szószékfoglaló igehirdetésének” végén Németh Mihály, a Pest megyei település huszonkettedik lelkésze. A szeptember 26-ai ünnepi istentiszteleten a válasz Jn 15,5 alapján ekképp hangzott a gyülekezet élére határozott időre meghívott pásztor szájából:
„Hogyan tovább? Jézussal! Mert nélküle semmit nem cselekedhetünk.
Jézus nélkül egy tradícióit őrző kultúrprotestáns egyesület vagyunk, mely Maglódon tevékenykedik – Jézussal Maglódi Evangélikus Egyházközség vagyunk; örömhírt hordozó gyülekezet, melynek tagjai az evangélium szerint élnek.
Jézus nélkül programokat szervezünk – Jézussal közösséget formálunk, méghozzá a Krisztusban hívők közösségét: az egyházat.
Jézus nélkül vallásunkat gyakoroljuk – Jézussal megéljük hitünket.
Jézus nélkül széthúzunk – Jézussal egyetértésre jutunk.
Jézus nélkül viták vannak köztünk – Jézussal megbékélnek különbözőségeink.
Jézus nélkül útfélre, sziklás talajra, tövisek közé hull az igemag – Jézussal jó földbe hullik, sokszoros termést hozva.
Jézus nélkül nihil – semmi – lesz életünk – Jézussal megnyerünk mindent, vagyis a mennyet.
Keresztyén gyülekezet! Kedves maglódiak! Emlékeztek még arra a bizonyos bemutatkozó, márciusi presbiteri ülésre? Valaki közületek megkérdezte tőlem: miről fog szólni az a három év, amelyre végül megválasztottatok? Talán emlékeztek válaszomra is: arról, hogy lelkész és gyülekezet megtalálja-e egymás kezét, és kezüket bele tudják-e helyezni Jézus kezébe.
Jöjjetek hát, és egymás kezét megfogva bízzuk életünket teljesen Jézusra, tudva: nélküle semmit sem tudunk tenni. Vele viszont – és a kérdések szószéki szolgálatán ez nem lehet kérdés – mindent megtehetünk embertársaink javára, maglódi gyülekezetünk épülésére és Isten dicsőségére. Ámen.”
Annak a lelkipásztornak az ajkáról hangzott el az idézett hitvallás, aki – mint annak idején lapunkban is megírtuk – másfél évtized múltán nem egészen önszántából búcsúzott el ez év júniusában szeretett békéscsabai gyülekezetétől.
Míg a többpapos békéscsabai gyülekezetben Németh Mihály lelkészkollégáival nem találta meg a közös hangot, az előtte Maglódon szolgáló Péter Attilának és szintén teológiát végzett hitvesének merőben más okból nem volt ellenére a nyár folyamán realizálódott szolgálatihely-csere…
Hogy az egyházkerületeken is átívelő személyi változások mindkét lelkipásztort és mindkét gyülekezetet komoly kihívások elé állítják, arra a múlt szombati ünnepségen Krámer György, az Északi Egyházkerület püspökhelyettese utalt Jn 3,3–7 alapján tartott, oltár előtti igehirdetésében.
A Németh Mihályt új szolgálati helyére beiktató esperes az érintettekhez szintén kérdést intézett: „Újjászülettünk-e ebben a folyamatban? Újjászületik-e lelkész, lelkész házaspár az új helyén? Újjászületik-e a két gyülekezet, és képes-e valami egészen új történni, formálódni a Lélek és a víz által? (…) Vajon meg tudunk-e állni ma az Isten előtt őszintén? Vajon képesek vagyunk-e arra, hogy az elmúlt időszak minden hibáját, minden bűnét meghalljuk és letegyük a teremtő Isten elé?
Az esperesi kérdéssorra reményteljes választ sugallt a zsúfolásig teli templom. Az igazán felemelő istentisztelet végén Péter Attila és felesége az újonnan beiktatott lelkésszel együtt segédkezett az úrvacsora kiszolgáltatásában. Csak Békéscsabáról száznál többen érkeztek az ünnepi alkalomra, a köszöntések pedig a közgyűlés végén is folyatódtak a maglódi parókia kertjébe hívogató szeretetvendégségen.
TPK
::Nyomtatható változat::
|