Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Több mint fél ­év­ez­re­des ti­tok meg­fej­té­sét elő­se­gí­tő nyom­ra ta­lált egy ne­ves ma­gyar mű­vé­szet­tör­té­nész. Moj­zer Mik­lós, a Szép­mű­vé­sze­ti Mú­ze­um volt fő­igaz­ga­tó­ja az M. S. mes­ter né­ven al­ko­tó ti­tok­za­tos fes­tő­mű­vész azo­no­sí­tá­sá­ban ért el kü­lön­le­ges ku­ta­tá­si ered­mé­nye­ket. Er­ről múlt csü­tör­tö­kön, az idei M. S. mes­ter díj át­adá­sai utá­ni szak­mai be­szél­ge­tés­ben, a Kép­ző­mű­vé­sze­ti Egye­tem Ep­res kert­jé­ben mon­dott rész­le­te­ket a tu­dós.

Az Ep­res kert­ben a ki­len­ce­dik al­ka­lom­mal ad­ták át az eu­ró­pai szel­le­mi­sé­gű kép­ző­mű­vé­sze­ti el­is­me­rést, az M. S. mes­ter dí­jat. A kü­lön­le­ges bronz kis­plasz­ti­kát – Mi­hály Gá­bor Mun­ká­csy-dí­jas szob­rász­mű­vész al­ko­tá­sát – az idén egy po­zso­nyi mes­ter, Gás­pár Pé­ter ve­het­te át.

A szep­tem­ber 24-én dél­után meg­tar­tott ün­ne­pély után Moj­zer Mik­lós mű­vé­szet­tör­té­nész a ti­tok­za­tos fes­tő, M. S. mes­ter azo­no­sí­tá­sa ügyé­ben vég­zett ku­ta­tá­sa­i­ról tá­jé­koz­tat­ta a kép­ző­mű­vé­szet iránt ér­dek­lő­dő kö­zön­sé­get. A rej­té­lyes kö­zép­ko­ri fes­tő­ről ed­dig annyit tud­tunk, hogy a sel­mec­bá­nyai vár­temp­lom szá­má­ra ké­szí­tett nyolc táb­la­ké­pet, ezek egyi­kén az 1506-os év­szám ol­vas­ha­tó. A tö­rök tá­ma­dás mi­att a vár­temp­lo­mot még a 16. szá­zad el­ső fe­lé­ben át­ala­kí­tot­ták, így a nyolc táb­la­kép ván­dor­út­ra kelt. Kö­zü­lük ma hét­ről tu­dunk, ezek a 19. szá­zad­ban ke­rül­tek elő. A mester négy képe az Esz­ter­go­mi Ke­resz­tény Mú­ze­um­ban cso­dál­ha­tó meg, egy – a leg­hí­re­sebb – a Nem­ze­ti Ga­lé­ri­á­ban függ, en­nek cí­me Vi­zi­tá­ció; a kép egy rész­le­te alap­ján ké­szült az M. S. mes­ter díj. Egy to­váb­bi kép egy fran­cia­or­szá­gi mú­ze­um­ban van – ez a fest­mény tar­tal­maz­za M. S. mes­ter fel­té­te­le­zett ön­arc­ké­pét –, egy pe­dig egy fel­vi­dé­ki temp­lo­mot dí­szít.

A cso­dá­la­tos fest­mé­nyek al­ko­tó­já­ról év­szá­za­dok óta csak fel­té­te­le­zé­sek ke­rin­ge­nek. Moj­zer Mik­lós a fél év­szá­za­dos ku­ta­tás ered­mé­nye­ként nyo­mok­ra buk­kant. Meg­ál­la­pí­tá­sai sze­rint M. S. mes­ter a kö­zép-eu­ró­pai tér­ség szü­löt­te volt, egy is­mert mű­hely­ben ta­nult, és egy hí­res ma­gyar fő­úr meg­ren­de­lé­sé­re al­kot­ta táb­la­ké­pe­it. A ku­ta­tó az M. S. jel­zés fel­ol­dá­sát is kö­zöl­te az ér­dek­lő­dők­kel, en­nek szé­le­sebb kö­rű nyil­vá­nos­ság­ra ho­zá­sa azon­ban an­nak a könyv­nek a fel­ada­ta, ame­lyet Moj­zer Mik­lós most ír. A kö­tet há­rom­ötö­de van ké­szen – je­lez­te a ku­ta­tó.

A Szép­mű­vé­sze­ti Mú­ze­um ko­ráb­bi fő­igaz­ga­tó­ja ér­zé­kel­tet­te azt is, hogy kon­cep­ci­ó­já­nak szé­le­sebb kö­rű el­fo­ga­dá­sa vár­ha­tó­an hosszabb időt vesz majd igény­be, je­len­leg ugyan­is más tu­do­má­nyos pre­kon­cep­ci­ók alap­ján dol­goz­nak pél­dá­ul a né­met vagy a len­gyel mű­vé­szet­tör­té­né­szek.

– prés –

::Nyomtatható változat::