Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 37
- Egyházak kisebbségben
Kultúrkörök
Visszapillantó
Hozzászólás a cikkhez
Egyházak kisebbségben
Keresztény élet az egyházak sokszínűségében – ez volt a Münchenben megrendezett 2. ökumenikus egyházi napok egyik kiemelt témája. Ennek keretében került sor május 15-én a Kisebbségi egyházak az ökumenében címmel tartott pódiumbeszélgetésre, amelyen több európai, kisebbségben élő protestáns egyház képviselője vett részt. A rendezvényt a pécsi református kollégium kórusa magyar és német nyelven előadott egyházzenei művekkel színesítette.
A nyitó előadásban dr. Christoph Klein, a Romániai Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház püspöke a kisebbségi léttel kapcsolatos véleményét és tapasztalatait adta tovább. Tézise szerint kisebbségben élő egyháznak lenni sorsszerű. Az ilyen egyháznak ugyanakkor veszélyben van a fennmaradása, és az elszigetelődés problémájával is szembesülnie kell. További nehézséget jelent, hogy a „többségi” egyház lenézését is el kell szenvednie, és gyakran a peremre szorul.
A püspök tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kisebbségi létnek van pozitív oldala is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a helyzetet ne sorsként, hanem Istentől kapott lehetőségként fogadjuk. „Az egyházak nem a létszámukból, hanem a súlyukból élnek” – mondta Klein. A német nyelvű evangélikus egyház például sok tekintetben éllovas szerepet tölthet be Romániában, éppen abból adódóan, hogy a keleti bölcsesség és a nyugati tudás között húzódó határon él és munkálkodik.
A pluralista társadalomban minden egyház kisebbségi helyzetben van – hangsúlyozta a következő előadó, Daniele Garrone professzor, a római valdens teológiai fakultás dékánja. Olaszországban a társadalom többségét a magukat „istentelen kegyeseknek” vagy „egyházhű ateistáknak” nevező emberek alkotják. A valdens dékán szerint a kisebbségi lét kihívás és elhívatás is. A kisebbségi egyházaknak – a legnagyobb kisebbséget alkotó római katolikus egyházzal együtt – az a feladatuk, hogy „szent szövetséget alkossanak a szekularizált világgal szemben”.
Thomas Wipf, az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) elnöke ezek után a kisebbségi egyházakhoz szóló kéréseit fogalmazta meg. Szerinte a hasonló helyzetben lévő egyházak erősíthetik egymást, és tanulhatnak egymás tapasztalataiból. Ezért fontos, hogy ne váljanak közönyössé, hanem maradjanak nyitottak és bátrak; ne húzódjanak vissza saját falaik közé, hanem igyekezzenek legyőzni a politikai, etnikai, kulturális határokat. „Együtt erősek vagyunk” – biztatta a termet megtöltő, különböző országokból jövő protestáns hívekből álló hallgatóságot az előadó.
A három felszólalást követő beszélgetésben Barbara Rudolph és Jörg Schmidt moderátor vezetésével cserélhették ki gondolataikat az előadók és a közönség. Közösen kerestek választ a következő kérdésekre: Ki határozza meg az ökumenét? Szükségünk van-e rá egyáltalán?
A zárszóban Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és a Református Világszövetség Európai Területi Tanácsának elnöke kiemelte: fontos, hogy a nagyobb és a kisebb egyházak kölcsönösen elismerjék egymást. Ezen túlmenően a protestáns kisebbségi egyházaknak az a feladatuk, hogy közösen emeljék fel a hangjukat Európában, és közös álláspontot képviseljenek.
A pódiumbeszélgetés áhítattal zárult, majd a jelenlévők közös ebéden vehettek részt: az előételt az olasz valdensek készítették, a magyarok gulyáslevest és Jókai-bablevest kínáltak, a francia reformátusok pedig palacsintáról gondoskodtak. Így a résztvevők nemcsak lélekben, hanem testben is megtapasztalhatták, hogy a közösség megélése gazdagít.
– adami –
::Nyomtatható változat::
|