Kultúrkörök

Visszapillantó

Hozzászólás a cikkhez

Ke­resz­tény élet az egy­há­zak sok­szí­nű­sé­gé­ben – ez volt a Mün­chen­ben meg­ren­de­zett 2. öku­me­ni­kus egy­há­zi na­pok egyik ki­emelt té­má­ja. En­nek ke­re­té­ben ke­rült sor má­jus 15-én a Ki­sebb­sé­gi egy­há­zak az öku­me­né­ben cím­mel tar­tott pó­di­um­be­szél­ge­tés­re, ame­lyen több eu­ró­pai, ki­sebb­ség­ben élő pro­tes­táns egy­ház kép­vi­se­lő­je vett részt. A ren­dez­vényt a pé­csi re­for­má­tus kol­lé­gi­um kó­ru­sa ma­gyar és né­met nyel­ven elő­adott egy­ház­ze­nei mű­vek­kel szí­ne­sí­tet­te.

A nyi­tó elő­adás­ban dr. Ch­ri­stoph Kle­in, a Ro­má­ni­ai Ágos­tai Hit­val­lá­sú Szász Evan­gé­li­kus Egy­ház püs­pö­ke a ki­sebb­sé­gi lét­tel kap­cso­la­tos vé­le­mé­nyét és ta­pasz­ta­la­ta­it ad­ta to­vább. Té­zi­se sze­rint ki­sebb­ség­ben élő egy­ház­nak len­ni sors­sze­rű. Az ilyen egy­ház­nak ugyan­ak­kor ve­szély­ben van a fenn­ma­ra­dá­sa, és az el­szi­ge­te­lő­dés prob­lé­má­já­val is szem­be­sül­nie kell. To­váb­bi ne­héz­sé­get je­lent, hogy a „több­sé­gi” egy­ház le­né­zé­sét is el kell szen­ved­nie, és gyak­ran a pe­rem­re szo­rul.

A püs­pök ta­pasz­ta­la­tai azon­ban azt mu­tat­ják, hogy a ki­sebb­sé­gi lét­nek van po­zi­tív ol­da­la is. Eh­hez azon­ban ar­ra van szük­ség, hogy a hely­ze­tet ne sors­ként, ha­nem Is­ten­től ka­pott le­he­tő­ség­ként fo­gad­juk. „Az egy­há­zak nem a lét­szá­muk­ból, ha­nem a sú­lyuk­ból él­nek” – mond­ta Kle­in. A né­met nyel­vű evan­gé­li­kus egy­ház pél­dá­ul sok te­kin­tet­ben él­lo­vas sze­re­pet tölt­het be Ro­má­ni­á­ban, ép­pen ab­ból adó­dó­an, hogy a ke­le­ti böl­cses­ség és a nyu­ga­ti tu­dás kö­zött hú­zó­dó ha­tá­ron él és mun­kál­ko­dik.

A plu­ra­lis­ta tár­sa­da­lom­ban min­den egy­ház ki­sebb­sé­gi hely­zet­ben van – hang­sú­lyoz­ta a kö­vet­ke­ző elő­adó, Da­ni­e­le Gar­ro­ne pro­fesszor, a ró­mai val­dens teo­ló­gi­ai fa­kul­tás dé­kán­ja. Olasz­or­szág­ban a tár­sa­da­lom több­sé­gét a ma­gu­kat „is­ten­te­len ke­gye­sek­nek” vagy „egy­ház­hű ate­is­ták­nak” ne­ve­ző em­be­rek al­kot­ják. A val­dens dé­kán sze­rint a ki­sebb­sé­gi lét ki­hí­vás és el­hí­va­tás is. A ki­sebb­sé­gi egy­há­zak­nak – a leg­na­gyobb ki­sebb­sé­get al­ko­tó ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­zal együtt – az a fel­ada­tuk, hogy „szent szö­vet­sé­get al­kos­sa­nak a sze­ku­la­ri­zált vi­lág­gal szem­ben”.

Tho­mas Wipf, az Eu­ró­pai Pro­tes­táns Egy­há­zak Kö­zös­sé­gé­nek (GEKE) el­nö­ke ezek után a ki­sebb­sé­gi egy­há­zak­hoz szó­ló ké­ré­se­it fo­gal­maz­ta meg. Sze­rin­te a ha­son­ló hely­zet­ben lé­vő egy­há­zak erő­sít­he­tik egy­mást, és ta­nul­hat­nak egy­más ta­pasz­ta­la­ta­i­ból. Ezért fon­tos, hogy ne vál­ja­nak kö­zö­nyös­sé, ha­nem ma­rad­ja­nak nyi­tot­tak és bát­rak; ne hú­zód­ja­nak vissza sa­ját fa­la­ik kö­zé, ha­nem igye­kez­ze­nek le­győz­ni a po­li­ti­kai, et­ni­kai, kul­tu­rá­lis ha­tá­ro­kat. „Együtt erő­sek va­gyunk” – biz­tat­ta a ter­met meg­töl­tő, kü­lön­bö­ző or­szá­gok­ból jö­vő pro­tes­táns hí­vek­ből ál­ló hall­ga­tó­sá­got az elő­adó.

A há­rom fel­szó­la­lást kö­ve­tő be­szél­ge­tés­ben Bar­ba­ra Ru­dolph és Jörg Sch­midt mo­de­rá­tor ve­ze­té­sé­vel cse­rél­het­ték ki gon­do­la­ta­i­kat az elő­adók és a kö­zön­ség. Kö­zö­sen ke­res­tek vá­laszt a kö­vet­ke­ző kér­dé­sek­re: Ki ha­tá­roz­za meg az öku­me­nét? Szük­sé­günk van-e rá egy­ál­ta­lán?

A zár­szó­ban Bölcs­kei Gusz­táv, a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház Zsi­na­tá­nak lel­ké­szi el­nö­ke és a Re­for­má­tus Vi­lág­szö­vet­ség Eu­ró­pai Te­rü­le­ti Ta­ná­csá­nak el­nö­ke ki­emel­te: fon­tos, hogy a na­gyobb és a ki­sebb egy­há­zak köl­csö­nö­sen el­is­mer­jék egy­mást. Ezen túl­me­nő­en a pro­tes­táns ki­sebb­sé­gi egy­há­zak­nak az a fel­ada­tuk, hogy kö­zö­sen emel­jék fel a hang­ju­kat Eu­ró­pá­ban, és kö­zös ál­lás­pon­tot kép­vi­sel­je­nek.

A pó­di­um­be­szél­ge­tés áhí­tat­tal zá­rult, majd a je­len­lé­vők kö­zös ebé­den ve­het­tek részt: az elő­ételt az olasz val­den­sek ké­szí­tet­ték, a ma­gya­rok gu­lyás­le­vest és Jó­kai-bab­le­vest kí­nál­tak, a fran­cia re­for­má­tu­sok pe­dig pa­la­csin­tá­ról gon­dos­kod­tak. Így a részt­ve­vők nem­csak lé­lek­ben, ha­nem test­ben is meg­ta­pasz­tal­hat­ták, hogy a kö­zös­ség meg­élé­se gaz­da­gít.

– ada­mi –

::Nyomtatható változat::