Evangélikusok

Istentisztelet-közvetítés a televízióban

Hozzászólás a cikkhez

A pes­ti evan­gé­li­kus­ság gyü­le­ke­zet­té szer­ve­ző­dé­sé­re II. Jó­zsef tü­rel­mi ren­de­le­te (1781) után ke­rült sor. A szer­ve­zés el­ső lé­pé­se­it Pon­grácz Bol­di­zsár pé­te­ri föld­bir­to­kos tet­te meg, akit eb­ben anya­gi­lag tá­mo­ga­tott gróf Be­lez­nay Mik­lós­né. A vá­ro­si pol­gár­ság egy fi­a­tal tag­já­nak, Li­ede­mann Já­nos Sá­mu­el ke­res­ke­dő­nek, a gyü­le­ke­zet ké­sőb­bi gond­no­ká­nak fá­rad­ha­tat­lan mun­ká­ja nyo­mán 1787-ben ala­kult meg a pest-bu­da­i­ak el­ső evan­gé­li­kus gyü­le­ke­ze­te.

Lel­ké­szül a há­rom nyel­ven pré­di­ká­ló Mol­nár Já­nost hív­ták meg. A gyü­le­ke­zet több­sé­ge eb­ben az idő­ben né­met aj­kú volt, de egy­re nőtt a szlo­vák ipa­ro­sok, mun­ká­sok szá­ma is. A ma­gyar hí­vek­nek ha­von­ta egy al­ka­lom­mal tar­tot­tak is­ten­tisz­te­le­tet.

A gyü­le­ke­zet igen ha­mar temp­lo­mot, is­ko­lát és pap­la­kot akart épí­te­ni. Eh­hez a tel­ket 1792-ben kap­ták meg Pest vá­ro­sá­tól. Elő­ször az ima­te­rem ké­szült el, majd 1795-ben a lel­kész­la­kás mel­lett meg­nyílt az ele­mi is­ko­la is. A temp­lom ter­ve­i­nek el­ké­szí­té­sé­re Kra­usz Já­nost kér­ték fel. Ter­ve­it Pol­lack Mi­hály át­dol­goz­ta, és meg­épí­tet­te klasszi­ci­zá­ló em­pire, pa­la­ti­nus stí­lus­ban.

Az alap­kő­le­té­tel 1799-ben tör­tént, az épít­ke­zés a na­pó­le­o­ni há­bo­rúk mi­att ké­sett, ezért a fel­szen­te­lés­re 1811 pün­kösd­jén ke­rült sor. A temp­lom hom­lok­za­tát Hild Jó­zsef 1856-ban át­ter­vez­te, majd 1875-ben le­bon­tot­ták az élet­ve­szé­lyes­sé vált tor­nyot.

A 19. szá­zad­ban sok je­les lel­ké­sze volt a gyü­le­ke­zet­nek: Szé­kács Jó­zsef, Ján Kol­lár, Győry Vil­mos, akik iro­dal­mi mun­kás­sá­guk­ról is hí­re­sek. A kö­zös­ség nö­ve­ke­dés­nek in­dult, és a szlo­vák gyü­le­ke­zet 1854-ben ön­ál­ló­so­dott sa­ját temp­lom­mal. A pa­ró­kia­épü­let­ben ta­lál­ha­tó Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Mú­ze­um sok tár­gyi em­lé­ket őriz eb­ből az idő­ből, töb­bek kö­zött hí­res evan­gé­li­ku­sok port­ré­it. A De­ák té­ri is­ko­la is eb­ben az idő­szak­ban erő­sö­dött meg, vált kö­zép­is­ko­lá­vá, majd a he­lyet ki­nő­ve 1905-ben ke­rült át a fiú­gim­ná­zi­um a fa­so­ri fő­gim­ná­zi­um épü­le­té­be.

A 20. szá­zad sok vál­to­zást ho­zott a kö­zös­ség éle­té­ben. Te­rü­le­te csök­kent, több gyü­le­ke­zet ön­ál­ló­so­dott.

Je­len­leg a gyü­le­ke­zet­ben az ak­tív élet a kis­kö­zös­sé­gek­ben zaj­lik. Igen nép­sze­rű a Kis­de­ák Evan­gé­li­kus Óvo­da, amely 1998-ban jött lét­re a pa­ró­kia­épü­let­ben.

A gyü­le­ke­zet­hez tar­to­zik a Lu­the­rá­nia kó­rus, mely­nek kar­mes­te­re dr. Kamp Sa­la­mon, korrepetitor or­go­nis­tája Mekis Péter.

A gyü­le­ke­zet igaz­ga­tó lel­ké­sze Smi­dé­li­usz Gá­bor, lel­ké­szei Gáncs Pé­ter püs­pök és Cse­lovsz­ky Fe­renc, má­sod­lel­ké­sze Gerő­fi­né dr. Bre­bovsz­ky Éva. Orgonistája dr. Finta Gergely. Fel­ügye­lő­je dr. Só­lyom Je­nő.

A ré­gi­ek In­su­la Lu­the­ra­ná­nak, evan­gé­li­kus szi­get­nek ne­vez­ték a bel­vá­ros szí­vé­ben ta­lál­ha­tó gyü­le­ke­ze­ti köz­pon­tot. Ez a je­len­le­gi kö­zös­ség szán­dé­ka is: hogy a fel­fris­sü­lés, pi­he­nés, lel­ki meg­erő­sö­dés he­lye, oá­zis le­hes­sen a nagy­vá­ros si­va­ta­gá­ban min­den is­ten­ke­re­ső, bé­ké­re vá­gyó szá­má­ra.

::Nyomtatható változat::