Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 10
- Az LVSZ-nagygyûlés európai elõkészítõ konferenciája- a delfinek szemszögébõl
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Az LVSZ-nagygyûlés európai elõkészítõ konferenciája- a delfinek szemszögébõl
Huszonegy európai ország evangélikus egyházainak több mint hetven képviselõje gyûlt össze 2003. február 23–26. között Bécsben. A konferencia, melyre érkeztek, egyike azoknak az alkalmaknak, amelyek az idén nyáron Winnipegben tartandó 10. LVSZ-nagygyûlést készítik elõ. A tanácskozáshoz kapcsolódóan az LVSZ nõi szervezete (WICAS) külön is összehívta az egyes országokból érkezõ nõi küldötteket.
A kontinensenként szervezett elõkészítõ konferenciák célja kettõs: egyrészt lehetõséget teremtenek az egy régióba tartozó küldöttek számára, hogy találkozzanak egymással, és megismerjék egymás problémáit, másrészt felkészítik a delegációk tagjait a nagygyûlésre mind tartalmi, mind formai szempontból. Ez most azért is különösen fontos, mivel a winnipegi résztvevõk közel kétharmada számára a rendezvény új és ismeretlen élményt jelent majd. Ennek megfelelõen a bécsi elõkészítõ ülésen tematikus és gyakorlati programpontok is szerepeltek. A jelenlévõk együtt gondolkodhattak az egyes kiscsoportok, az ún. falucsoportok témájáról. Ötleteket gyûjthettek a bibliatanulmány színpadi feldolgozásához, tájékozódhattak a hongkongi nagygyûlés óta eltelt idõszak munkájáról, valamint eligazítást kaphattak a nagygyûlések plenáris üléseinek, illetve a választások menetének rendjérõl is.
S hogy honnan kerültek a címbe a delfinek? E kedves állatok ez alkalommal a norvég küldöttség tagjait jelölték, akik azt a feladatot kapták, hogy a konferencia négy napja alatt figyelemmel kísérjék az elõadások, hozzászólások és csoportbeszélgetések menetét, és gyûjtsék össze mindazokat a témákat, amelyek újra meg újra felbukkantak. Inkognitóban folytatott tevékenységük nemcsak a hivatalos programpontokra terjedt ki, hanem a szünetek és az esték kötetlen beszélgetéseire is. Az általuk összeszedegetett információkból álltak össze azok a kérdéskörök, melyek a gyûlést lezáró doku- mentum, az elmúlt héten tartott ázsiai elõkészítõ konferencia résztvevõihez címzett levél vázát képezik. A delfinekhez, az õ „munkamódszerükhöz” hasonlóan gyûjtöttem én is össze néhányat a gyûlés központi témái közül.
Az elõkészítõ konferencia elsõsorban természetesen a gyógyulás problémáját igyekezett körüljárni, hiszen ez a nyári nagygyûlés mottója is („Gyógyulást a világnak”). Ezt a fogalmat vizsgálta nyitó elõadásában dr. Susanne Heine, a bécsi teológiai fakultás professzora, és azokat a nézõpontváltásokat elemezte, amelyek az egyház saját gyógyulásához, illetve gyógyulást nyújtó közeggé válásához szükségesek. Ennek a témának újszerû feldolgozását kísérelte meg az a rendhagyó színházi elõadás is, amelynek elsõ este lehettek résztvevõi a küldöttek. A „tükörszínház” (Playback-theater) lényege, hogy nincsen elõre megírt darab, a színészek a közönség hangulatát, érzéseit, az általuk elmesélt történeteket adják vissza rövid jelenetek segítségével.
A misszió kérdése szintén központi helyen állt. Nemcsak a kelet-európai régió, de az ifjúsági küldöttek csoportja is megfogalmazta azt a problémát, amivel az egyháznak szembe kell néznie: Európa nem egységes, az egyház nemzetiségek, vallások, kultúrák, nyelvek, családtípusok sokféleségében él. Ebben a kontextusban kell megtalálnia azokat az értékeket, amelyeket képviselnie kell, és azokat a csatornákat, amelyeken keresztül betöltheti hivatását és lényegét, a missziói küldetést. Ez a gondolat már a nyitó-istentiszteleten elõkerült a magvetõ példázatán keresztül (Lk 8,4–8). Herwig Sturm osztrák püspök igehirdetésének üzenete az volt, hogy a föld, melybe a magok hullnak, sokfélesége ellenére is egy, mint ahogy egy a mag, és egy a magvetõ is. Ezt felismerve juthat túl az egyház az elkeseredésen és a sopánkodáson a világ betegségeit látva, és ezáltal válhat valóban Isten eszközévé.
A gyûlés sok figyelmet szentelt a globalizáció jelenségének is. Az elõadások és hozzászólások hangsúlyozták, hogy bár a folyamatot gyakran elkerülhetetlennek állítják be, a globalizáció mégsem a fejlõdés egyetlen lehetséges módja. Az LVSZ tagegyházainak európai képviselõi szorgalmazták, hogy az egyház aktívan vegyen részt az alternatívák utáni kutatásban.
A záródokumentumba bekerült egy, a tervezett iraki támadást elítélõ állásfoglalás is. A küldöttek közül sokan aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti térségben élõ keresztények miatt, akik számára a háborús beavatkozás lehetõsége különösen is fenyegetõ.
Balicza Klára
::Nyomtatható változat::
|