e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Katonák a Don-kanyarban

Hatvan évvel ezelőtt – 1943. január 12-én – a Don-kanyarban súlyos vereséget szenvedett a második magyar hadsereg kétszázezer katonája.

Iskolánkat – a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumot – 1938-tól kezdve a katonaság a bevonulások idején rendszeresen lefoglalta két-három hétre. Így volt ez 1938. november 2-án, amikor a Felvidék, 1939 márciusában, amikor Kárpátalja, 1940. augusztus 30-án, amikor Észak-Erdély, 1941. április 6-án, amikor a Délvidék került vissza Magyarországhoz. 1941. június 22-én kitört a német–szovjet háború, amelybe mi, magyarok is belekerültünk.

1. november 17-én vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nyíregyházán fogadta a frontról hazatérő, a nagyváradi és nyíregyházi huszárezredekből alakult dandárt. Ezzel azonban nem lett vége a háborúnak...

1942-ben a második magyar hadsereg kétszázezer katonáját vezényelték ki a frontra. Voronyezs térségében – a Don-kanyarban – kétszáz kilométeres frontszakaszon kellett a hídfőállásokért harcolni.

Minden harc veszteséggel, sebesüléssel jár, hadikórházakra van szükség. 1942. október 7-én a mi iskolánkat is lefoglalták erre a célra, ezért testvérintézményünkbe, a Nyíregyházi Evangélikus Geduly Henrik Leánygimnáziumba jártunk délutáni iskolába.

A megyeháza előtti téren 1942. október 13-án búcsúztatták a nyíregyházi Damjanich laktanyában állomásozó II. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezredet, az első világháborús hősi emlékmű mellett. Mi, diákok is ott voltunk ezen az eseményen. Alig értek ki a katonák a frontra, hogy az addig harcoló ezredeket leváltsák, elérkezett a karácsony és az új esztendő. A szovjetek 1943. január 12-én nagy erejű támadást intéztek a magyarok állásai ellen. A gyenge felszerelésű magyar hadsereg a mínusz harminc fokos hidegben képtelen volt az ellenállásra. Napokon belül összeroppant, és kénytelen volt visszavonulni. Katonák ezrei pusztultak el, sebesültek, fagytak meg, vagy estek fogságba.

Minderről itthon mi semmit sem tudtunk. 1942. december 8. és 1943. január 26. között szénszünetet rendeltek el az iskolában. 1943. január 31-én hallottuk, hogy a németek elismerték: Sztálingrádnál – a Paulusz tábornok vezette – hatodik né- met hadsereg százharmincezer katonája veszett oda.

1. tavaszán a vereséget szenvedett második magyar hadsereg parancsnokát, az evangélikus vitéz Jány Gusztáv vezérezredest hazavezényelték. Ünnepélyesen fogadták, kitüntették, és szolgálaton kívül helyezték. 1946-ban önként jelentkezett a budapesti népbíróságon, ahol elítélték és kivégezték. Csupán néhány éve mentették fel.

A doni harcokról évekig nem lehetett beszélni, most már azonban minden év január 12-én az ott elhunytakra emlékezünk.

Dr. Reményi Mihály

::Nyomtatható változat::