Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Dr. Finta Gergely

Finta Gergely a fóti kántorképzőből indult el.

A zuglói gyülekezetnek 1986 óta kántora. 1993-ban Gergely Ferenc növendékeként kitüntetéssel végzett a Zeneakadémia orgonaszakán. Az egyházzene szakot 1996-ban fejezte be, ezt követően a Weiner Leó Zeneiskola orgonatanára lett. És ami a számunkra a legfontosabb: 1994-től az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára, tavaly óta az egyházzenei tanszék vezetője. Tevékenységének köszönhetően a teológiai zenei képzés – az előadásokon és hangszeres képzésen túl – további fakultatív tárgyakkal bővült: a liturgikus ének szemináriummal és a kamarazenével. Finta Gergely ugyanakkor mind bel-, mind külföldön elismert orgonaművész. Orgonajátékával két CD is megjelent. Külföldi ösztöndíjasként Herfordban Uwe Karsten Gross professzornál tanult, illetve mesterkurzusokon vett részt, és David Titteringtonnál – aki a londoni Royal Academy of Music tanára – posztgraduális tanulmányokat folytatott.

Ezzel a háttérrel jelentkezett doktorképzésre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Kutatási területeként Buxtehude munkásságát választotta, aki a 17. század egyik legnagyobb evangélikus egyházzenésze volt. Finta Gergely dolgozatának témáját így határozta meg: „Dietrich Buxtehude orgonaművei és a liturgikus gyakorlat”. E dolgozat megírásához Buxtehude ötkötetnyi orgonaművén kívül több tucat német és angol nyelvű könyvet kellett áttanulmányoznia, illetőleg elolvasnia.

Kutatásainak és dolgozatának egyik célja, hogy a Buxtehude orgonaműveivel foglalkozó igen gazdag külföldi irodalmat – feldolgozott formában és összegezve – a hazai muzsikusok elé tárja, immár magyar nyelven. Másik, hogy a nyilvánvalóan liturgikus célra írt orgonaműveket elhelyezze a korabeli istentiszteleti rendbe. Így természetesen részletesen kellett foglalkoznia az észak-német istentiszteleti formákkal, gyülekezeti énekekkel és liturgikus tételekkel. Ezt egészítette ki az az elemző munka, amely az orgonaművek eredetére, a műfajok előzményeire, a rendel- kezésre álló orgonákra irányultak. A korálfeldolgozások részletes elemzése egyben lehetőséget adott arra is, hogy két jellegzetes istentiszteleti formát (egy karácsony délelőtti és délutáni liturgiát) rekonstruáljon a Buxtehude-művek alkalmazásával.

A doktori hangverseny december 10-én volt a Deák téri templomban. A két órát meghaladó koncert szorosan kapcsolódott a doktori dolgozat témájához. Finta Gergely a műsor első felében liturgikus keretben mutatta be a Buxtehude-művek istentiszteleti alkalmazását, a második felében pedig további műfajokból hallhattunk válogatást. Az istentisztelet énekes részeit a Fővárosi Protestáns Kántorátus és az Evangélikus Hittudományi Egyetem liturgikus ének szemináriumának hallgatói adták elő Bence Gábor vezetésével. Papi énekkel Johann Gyula egyetemi lelkész működött közre. Finta Gergely orgonajátéka nemcsak kiváló művészi adottságait és állóképességét bizonyította, de egyúttal bemutatta a Buxtehude-művek korszerű, a mai felfogás szerinti leghitelesebb interpretációját is.

A dolgozat megvédésére december 11-én került sor. Bírálója zenei részről Szathmáry Lilla orgonaművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola orgonatanára, teológiai részről pedig Hafenscher Károly lelkész, országos irodaigazgató volt. A bírálók elismerőleg szóltak a dolgozat alaposságáról és tudományos színvonaláról. Ezt követően a doktorandusznak felelnie kellett a felvetett kérdésekre a bírálóbizottság előtt, amelynek tagjai Ferenczi Ilona zenetudós, Lantos István és Sebestyén János orgonaművészek, zeneakadémiai tanárok voltak.

::Nyomtatható változat::