Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Egri missziói nap

Miután többször beszéltem az Északi Egyházkerület missziói napjának szervezőivel, bevallhatom: nem kevés szorongással várták ezt a napot. Mi lesz, ha idén is kevesen jönnek majd, mi lesz, ha idén is olyan alacsony lesz az érdeklődés, mint tavaly volt? Hamar kiderült, hogy a szervezők félelme alaptalan volt, ugyanis "Isten kegyelme, szeretete és figyelme elfedezett minden emberi mulasztást" – ahogyan Bence Imre, a kerület missziói lelkésze fogalmazott.

Meglepő volt nemcsak a szervezők, hanem a jelenlévők számára is, hogy az Eszterházy Károly Főiskola földszintjén lévő 250 fős terem szűknek bizonyult: szükség volt egy másik teremre is, hogy a mintegy négyszáz résztvevő Istennel és egymással való közösségben tölthesse együtt a tartalmas, emlékezetes napot. Segítségül kellett hívni a technikát – videókivetítő segítségével lehetett követni az eseményeket a kisebbik helyiségben –, és ismét meglepődtünk: arra számítottunk, hogy nem lesz majd teljes az összhang a két terem között, nem lesznek „szinkronban” az események, de mint kiderült: minden működött, a technika ördöge ezúttal tétlenségre volt ítélve…

Az etióp kincstárnok és Fülöp találkozása (ApCsel 8,26–40) jól ismert történet, a nap során mégis újabb és újabb részleteket sikerült előtérbe helyezni, és egy rövidfilm segítségével olyan üzenetekre is felfigyelhettünk, amelyek felett eddig talán átsiklottunk.

„A hazafelé haladó találkozik a Krisztus útján haladóval” – mondta nyitóáhítatában Bence Imre. A gondolatébresztő igehirdetés, a közös imádság és éneklés már a nap elején megadta a találkozás alaphangulatát. Örömmel megélt együttlét volt ez, őszinte mosolyokkal, őszinte kérdésekkel, egymásra figyeléssel és sok-sok beszélgetéssel.

A csoportos és fórumbeszélgetést Gáncs Péter országos evangelizációs és missziós lelkész előadása intonálta. „Jézus nem aranyborjú, nem azt kívánja, hogy körülugráljuk, hanem hogy menjünk, és állandóan rá figyelve tegyük azt, ami ránk bízatott” – hangsúlyozta.

Bőségesen volt mit megvitatni, átbeszélni a kis csoportokban az előadást követően, de a közös fórumon is, amely szintén a találkozó egyik meglepetése volt. „Kényszerűségből” került rá sor: ugyanis nem állt rendelkezésünkre több helyiség, így spontán módon, közel kétszázan maradtak együtt a nagyteremben, hogy egy rögtönzött fórum keretében beszélgessenek egyházunk aktuális terveiről. A fő téma a szervezés alatt álló evangélikus egészségügyi központ volt, amelyről dr. Cserháti Péter orvos adott részletes tájékoztatást. Reménység szerint ez az intézmény nemsokára új színt jelent missziói palettánkon.

A szerény ebéd után következett – számomra legalábbis – a nap legnagyobb meglepetése. Nem szerepelt a programban, így nem tudtunk arról, hogy fellép az alberti gyülekezet ifjúsági énekkara. Esetükben nem érzem túlzónak a „fergeteges” jelző használatát: énekük szívet-lelket üdítő volt, amit ezúton is szeretnék megköszönni a találkozó minden résztvevőjének nevében. Nem csupán a hangokra volt érdemes figyelni, legalább akkora élmény volt rátekinteni az énekkar tagjaira: sugárzott róluk az öröm, hiszen nemcsak nekünk, hanem Istennek is szóltak az ének hangjai.

Az énekkari szolgálat után a különböző missziói területek képviselői számoltak be szolgálatukról. A napot végül Brebovszkyné Pintér Márta lelkésznő, a női misszió vezetője zárta igehirdetésével, amelyben Fülöp szolgálatának felvállalására ösztönözte az egybegyűlteket.

A kezdő áhítat középpontjában az etióp kincstárnok került inkább előtérbe, a nap lezárásaként pedig Fülöpre összpontosult figyelmünk – nem véletlenül. Szükség van a Biblia tanulmányozására, böngészésére, állandó olvasására, ugyanakkor sokszor nekünk kell megkérdeznünk a körülöttünk lévőket: érted is, amit olvasol? Figyeljünk a ragozásra: nekünk, még konkrétabban: nekem, neked. Szóban, írásban, képek vagy hangok segítségével tovább kell adnunk az örömhírt, hogy örömünk teljes lehessen. Döbbenjünk rá, és hagyjuk magunkat meglepődni: a misszió nem csak a papok és az egyház ügye! A misszió Ura ennél általánosabban fogalmazott: menjetek el… Aktualizálva: menj el. Menj el, kedves olvasó, hiszen Jézus rád is gondolt, amikor ezt mondta!

Rádiós szerkesztőként még egy meglepetést tartogatott számomra a találkozó napja: úgy beszélgethettünk az Egerben lévő Magyar Katolikus Rádióban, az evangélikus szerkesztésű műsor keretében a találkozóról, hogy még nem ért véget az esemény. Jó volt megosztani örömünket, hírt adni mindazoknak a rádióhallgatóknak, akik nem lehettek jelen az egri missziói napon, amelyen Isten kegyelméből gazdagodhattunk, töltekezhettünk, és nem utolsósorban: találkozhattunk. Vele és egymással…

Szabó Szilárd

Regionális hozzárendelés: Északi Evangélikus Egyházkerület

::Nyomtatható változat::