e-világ

Hozzászólás a cikkhez

A sajtóbeszélgetés résztvevői

Sajtóbeszélgetésre hívta a történelmi egyházak médiafelelőseit a Belügyminisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodája május 21-én. A meghívóban foglaltak szerint a BM a "lakosság biztonságérzetének javítása, a bűnözés megelőzése és visszaszorítása terén új kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik mindazokkal a szervezetekkel – ily módon kitüntetett helyen az egyházakkal és felekezetekkel –, melyek jelentős befolyással bírnak a különböző lakossági közösségekre."

Templomi betörések, rongálások, temetőgyalázások, műkincsrablások, papokat, lelkészeket ért támadások... – sajnos ilyen összefüggésben is hírré válhatnak az egyházak a világi sajtóban, és ha felidézzük a közelmúltat: bizony evangélikus egyházunk sem kivétel ez alól. A bűnmegelőzés és az áldozatvédelem tehát igen sürgető probléma mind felekezeti, mind minisztériumi szinten.

A mostani találkozás előtörténetéhez tartozik még az is, hogy a történelmi egyházak vezetői és a BM illetékesei között egy korábban létrejött tanácskozás során kölcsönös igény fogalmazódott meg arra, hogy a minisztérium terveit, elképzeléseit ossza meg az egyházi sajtóval és médiával, illetve a közszolgálati orgánumok egyházi felelőseivel, sőt kérje ki az újságírók véleményét is az együttműködés lehetőségeiről. A közös gondolkodás és partnerségi munka reményében köszöntötte tehát a – szépszámú – megjelenteket dr. Hegedűs András bűnmegelőzési helyettes államtitkár és Szalay Tamás főtanácsos, az Áldozatvédelmi Iroda referense.

Új kormány – új bűnmegelőzési filozófia

A bűnmegelőzés nem állami, hanem össztársadalmi feladat. Ebből a felismerésből indul ki a kormány, amikor együttműködésre kéri fel a történelmi egyházakat és a civil szervezeteket, hiszen nézetük szerint csak így, „többszereplősen” lehet hatékony társadalmi választ adni az állampolgárokat aggasztó kérdésekre. Elsőként tisztázni kell, hogy melyek az állam feladatai, és melyek azok (például az áldozatvédelem), amelyekbe mások – nevezetesen a civil szféra, az önkormányzatok, az egyházak – is bevonhatóak lennének. Eddig a rendőrség „magára maradt” a bűnmegelőzésben, az új kormány azonban helyi, területi erők bevonásával szeretne ezen a helyzeten változtatni. Hogyan képzeli el a minisztérium a gyakorlati lépéseket, és hol tudnak az egyházak is aktívan bekapcsolódni? – tért rá a konkrétumokra Hegedűs András.

Először is: hiteles kommunikáció

A társadalom önvédelmi mechanizmusának erősítése, azaz a problémák meghatározása és a megoldások közös keresése alapvető feladat. A hiteles kommunikációban pedig az egyházaknak vezető szerepük van – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A minisztérium nem hatalmi tényező, hanem partner szeretne lenni, és ehhez kéri az egyházak segítségét.

A műkincsvédelem terén ösztönözni kívánják az egyházakat arra, hogy ún. belső leltárakat készítsenek, amelyek alapján azonnal köröztetni lehet az ellopott templomi értékeket. Ha a bűnöző tudja, hogy nincs esélye eladni a templomi kelyhet, Bibliát, festményt stb., nem is fogja ellopni a műkincset.

A tervek szerint a gépjármű-, otthon-, gyerekvédelmi projekt mellett már idén nyáron beindul az a komplex templombiztonsági program, amely a polgárok részvételével valósul meg. Ha az értékvédelem gondolati szinten megszületik, ha a szemléleten sikerül egyházi segítséggel változtatni, akkor ennek kézzelfogható eredményei is lesznek. A minisztérium illetékesei úgy vélik: azok a hiteles személyek, akik szorosabb kapcsolatban állnak az állampolgá-rokkal (ilyenek a pedagógusok, orvosok, lelkészek), közvetlenül felhívhatják a figyelmet a bűnmegelőzés és az értékvédelem aspektusaira. Az igazi előrelépés pedig az lenne, ha az említett szakmák képzésénél is megjelennének az ilyen irányú ismeretek. (Például ha drogmegelőzést oktatnának az egyházi iskolákban vagy a teológián.)

A lelkek gyógyítása nem rendőrségi feladat...

A családon belüli erőszak elleni fellépés is civil, valamint egyházi segítséget kíván. Egy rendőr ugyanis intézkedhet, de arra nem alkalmas, hogy lelki segítséget nyújtson az áldozatoknak. A megoldás krízisközpontok létrehozása lenne. Összegezve: a cél az, hogy az egyes állampolgár védettebb legyen, ennek érdekében pedig a kormány elképzelése szerint „kommunikációs hidat” kell kiépíteni a BM és az egyházak között – zárta előterjesztését Hegedűs András.

Az újságíró kollégák kérdései nyomán ezután körvonalazódni kezdett a konkrét tennivalók köre: célszerű lenne védelmi rendszerrel ellátni a templomokat, egyházi gyűjteményeket, a vandalizmusnak kitett temetőket. Pályázat útján lehetne templomőrt foglalkoztatni vagy rendőrségre bekötött telefonvonalat igényelni. A nemrég beindított, de máris jó eredményekkel működő tanyavédelmi program analógiájára „védőhálót” kell vonni a veszélyeztetett területek köré.

Szintén gondot jelent a műkincsek alulbiztosítottsága – azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a tulajdonos egyházközségeknek nincs pénzük kincseiket valódi értékükön biztosítani. Ennek orvoslására a BM azt tervezi, hogy az érintett feleket: a biztosítókat és az egyházakat egy asztalhoz ülteti, és előnyös szerződések kötését javasolja.

A közeljövőben együttműködési megállapodásra kerül sor a minisztérium illetékeseinek és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével, hogy a fentiekben vázolt elképzelések mielőbb realizálódjanak. A BM nyitott arra is, hogy továbbképzést szervezzen a bűnmegelőzés iránt érdeklődő egyházi személyeknek, valamint hogy háttéranyagokkal segítse felkészülésüket.

Kőháti Dorottya

::Nyomtatható változat::