Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Halasi csipke

Hazánknak sok olyan értéke van, amely egyedülálló a világon. Ezek közé tartozik a halasi csipke is. Kiskunhalason 1902-ben Dékáni Árpád (1861–1931) rajztanár tervei alapján Markovics Mária (1875–1954) kezdett hozzá ennek a különlegesen szépen megmunkált, nagy türelmet és időt igénylő kézimunkának a készítéséhez.

A kiskunhalasi Csipkemúzeum előtt egy kétalakos szoborcsoport áll. Markovics Mária „csipkézik” rajta, és Dékáni Árpád mellette állva magyarázza a mintát. A kapu egy hangulatos fasoron keresztül vezet a múzeumhoz, melynek tágas épületében május elején nemzetközi csipkekiállítást szerveztek. A tárlatra a világ számos részéről érkeztek a kiállítók, így a látogatók német, finn, svéd, francia, olasz, cseh csipkékben is gyönyörködhettek. A legtöbben természetesen a flamand csipkekészítést képviselték, ezért az egyik termet a flandriai kézimunkáknak szentelték.

A most bemutatott kiállításra ugyanakkor hazánk különféle tájairól is hoztak csipkéket: Debrecenből, Szegedről, Sopronból, Budapestről, Szolnokról, Ceglédről, Székesfehérvárról, Kecskemétről, Lakitelekről. Ezek között már akadnak érdekes, „formabontó” alkotások is, melyek más textíliákat is felhasználva készültek.

A halasi csipke is külön termet kapott, állandó kiállítás keretében. Történeti sorrendben először Dékáni Árpád száz évnél is idősebb csipkerajzai láthatók, majd Markovics Mária terveit, illetve megvalósult műveit tekinthetjük meg. Az elkészült csipkék mellett a szervezők nemcsak a tervezők, hanem a készítők nevét is feltüntették.

A halasi minták világa igen gazdag, és a magyar népművészet jellegzetes motívumait (galamb, páva, gyümölcs, szarvas, virág, illetve ezek változatai) tükrözi. A legrégebbi csipkék egytől egyig színtelenek voltak, csak később jelent meg a színes csipkekészítés művészete.

A bemutatott tárgyak többségét erre a kiállításra szánták a művészek. Az alkalmi darabok között a csipkék mindkét típusa – a vert és a varrott is – egyaránt látható volt. A rendezők a flamand, más néven mechlin vagy antwerpeni, brüsszeli csipkék között sok hagyományos megmunkálásút helyeztek el, de újszerű csipkéket is közszemlére tettek.

A tárlaton néhány igen figyelemre méltó alkotást is megtekinthettünk: az egyik különleges csipke Julianna holland királynőnek készült, egy másik István király koronázási palástját mintázta, egy nagyobb terítő pedig a koronás magyar címert ábrázolta két angyallal.

A Hild-díjas Kiskunhalas tehát méltóképpen őrzi a múlt eme becses kincsét, melyre nemcsak az itteniek, hanem az egész ország is büszkén tekint.

Berényi Zsuzsanna Ágnes

::Nyomtatható változat::