EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 22 - Fordulatok évei

Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

Fordulatok évei

Nem volt könnyen emészthető lecke az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idei akadémiai napjainak a programja. Pedig az elmúlt héten Berekfürdőn „csak” a második világháborút követő fordulatok kerültek terítékre – fogalmazhatunk némi iróniával.

Bogárdi Szabó István református püspök előadásában szinte hátborzongató volt szembesülni azzal, hogy az „udvari teológusoknak” nevezhető egyházi vezetők hogyan szolgálták ki a 20. század diktatúráit, hogyan véltek teológiai igazolást találni számukra. A püspök mindezt eredeti idézetekkel demonstrálta. Az előadást mintegy illusztrálta az egyik este vetített, Isten vagy történelem című kétrészes film, amelyet a televízióból már ismerhetünk.

A történelmi fordulópontokat három kiváló történész világította meg egy-egy előadásban. Elsőként Csicsery-Rónay István szólt a jelenlévőkhöz Német, nyilas uralom, zsidóüldözés, zsidómentés címmel. Szavainak különös érvényt szerzett az, hogy ő maga is átélte az eseményeket. Ezt követően Palasik Mária (Demokrácia: választások, újjáépítés 1945–47) és Rainer M. János („Népi demokrácia”, sztálinizmus, 1956 és a puha diktatúra) számolt be kutatási eredményeiről a résztvevőknek.

Hogyan zajlottak az események a Felvidéken és Kárpátalján, Délvidéken, illetve Erdélyben? Erről szintén avatott szakemberek, Vadkerty Katalin, Hódi Sándor és Benkő Samu szóltak. A hasonlóságok mellett jellemző, máig ható sajátságok színezték a különböző színhelyeken a fordulatokat, nehezítették, ritkább esetben könnyítették a kisebbségi sorsot.

Nem volt könnyű feladata Pröhle Gergelynek, hazánk berni nagykövetének, aki Ismét Európában, mindig Európában címmel tartott előadást; egyrészt egyensúlyoznia kellett a múlt, a történelem és a jelen között, másrészt válaszolnia a hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatos számos kérdésre. A kétségkívül legeredetibb és a lényeget leginkább megragadó eszmefuttatásában arról szólt, hogy a jogi, a szervezeti, a politikai, a gazdasági vonatkozásokon túl – amelyek természetesen alapvetőek – Európa jövőjét az értékválasztások döntik el. Ebben az összefüggésben, bármenynyire fontos volt is az egyház és az állam szétválasztása, a spirituális értékrend társadalmat megújító hatása kap hangsúlyt.

Nagy sikerük volt a kerekasztal jellegű megbeszéléseknek. Svájcban felnőtt, a második generációt képviselő fiatalok – Kanyó Tamás és Tréfás Dávid – kérdezték élményeikről a második világháborút és az azt követő korszakot átélt Török Bálint történészt és Horváth János közgazdászt, politikust. Különösen az utóbbi – aki az 1945 utáni Országgyűlésnek is tagja volt, és ma ismét magyar parlamenti képviselő (a Fidesz-frakció tagjaként) – aratott nagy sikert: ízes beszédén nem érződött az Egyesült Államokban töltött több mint negyven esztendő, mai meglátásai pedig adekvátak voltak. Persze főleg annak a politikai kultúrának a képviselete gyakorolt elsősorban hatást a jelenlévőkre, amelyre Bajcsy-Zsilinszky Endre, majd Nagy Ferenc, Kovács Béla és a többi, a felszabadulást megelőző és követő években meghatározó kisgazda politikus mellett lehetett szert tenni. Jellemző apróság: az egyik kérdés arra irányult, hogy milyen volt az 1945 utáni parlamentben a képviselők viszonya. A válasz: hasonló a nyugati demokráciákban megszokotthoz. Jó lenne, ha ma is így lenne.

Az is kiderült, hogy Magyarországon zajlott le az igazi gazdasági csoda, az újjáépítés, a földreform, a világtörténelem legnagyobb inflációjának a megfékezése, a stabil forint bevezetése… Mindezeknek köszönhetően 1947-ben igen jó élet volt hazánkban. Fájdalmas arra gondolni, hol tartanánk, ha nem jön az igazi „fordulat éve”, ha a szovjet megszállás miatt nem törik derékba a magyar polgári fejlődés.

Ugyancsak nagy sikere volt a Szőllősy Pál, az EPMSZ korábbi elnöke által vezetett pódiumvitának, melyben a „Milyen demokráciát?” kérdésre keresték a választ a neves résztvevők, Gombár Csaba szociológus, a Magyar Rádió korábbi elnöke, Kende Péter politológus és Zalatnay István református lelkész, vallásfilozófus.

Áldozócsütörtökön – ez is hagyomány – kirándulásra, ennek keretében pedig ökumenikus istentiszteletre került sor. Szolnokon a református templomban Hofher József jezsuita szerzetes hirdette az igét. A liturgiában – amely lényegében az új evangélikus liturgia egyszerűsített változata szerint zajlott ifj. Hafenscher Károly összeállításában – részt vett Hamar István helyi lelkész is.

Az esti kulturális programok közül igen nagy sikere volt a Kolczonay Katalin vezette irodalmi estnek, amelyen Serfőző Simon költő és Körmendy Lajos író olvasott fel műveiből. Bizonyára elfogult vagyok, amikor úgy vélem, hogy az est értékeit jelentősen növelte az a varázslat, amelyet Joób Árpád „művelt” citerájával. A konferencia résztvevői a hivatalos program után még sokáig kérték és élvezték a játékát, amely közös éneklésre serkentett, közösséget épített.

Ugyancsak nagy élmény volt, hogy Gryllus Dániel a reggeli áhítatokat zsoltárénekekkel színesítette. Kiemelendő a berekfürdői református lelkész, Csoma Judit szolgálata, aki a Bethesda tavi beteg történetét helyezte új megvilágításba: többek között hangsúlyozta, hogy az immáron gyógyult embernek magával kellett vinnie az ágyát, hogy ne vágyjon vissza, hogy képes legyen feldolgozni a múltat, teljesen szakítva vele.

A Megbékélés Háza ideális színhelye volt az akadémiai napoknak, a konferencia pedig ismét pozitív választ adott a szabadegyetem jövőjével kapcsolatos kérdésekre. A százötven résztvevő között többé-kevésbé arányosan szerepeltek magyarországiak, nyugat-európaiak és Kárpát-medenceiek; ez a változatlan érdeklődést tükrözte. Erről számolhattam be magam is a hazai EPMSZ egyesületről szólva, és hasonlóan vélekedett az EPMSZ Erdélyi Körének a tevékenységéről beszámoló Zsigmond Irma marosvásárhelyi tanárnő is.

Jövőre május 1. és 7. között a németországi Rheinfelden evangélikus konferencia-központjában rendezik meg az akadémiai napokat, 2006-ban pedig a tervek szerint – első felvidéki színhelyként – Rimaszombat adna otthont az eseménynek.

Frenkl Róbert


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
Pünkösdi lélekkel
Élő víz
Amikor félek
Válság vagy váltság
Egyházunk egy-két hete
Orgonaszentelés a Fasorban
A siófoki orgonasípok üzenete
Ülésezett az Országos Presbitérium
Paksi anziksz
Kedves Olivér!
Kedves Márti!
Szanálás helyett szentelés
Emlékezés Keken Andrásra
Keresztutak
Püspökválasztásról is értekeztek
Kaet Ristissa
Evangélikusok
Töretlen ragaszkodás az igazsághoz
Egy igazi pünkösdi ember
e-világ
Hamarosan 39 e-pont nyílik gyülekezeteinkben
Keresztény szemmel
Pünkösd - az erő forrása
Fordulatok évei
Heti útravaló
A hét témája
A börtön a templomuk
Más a vető, más az arató, s más a szántó...
A börtön kápolnájában
Rabgyülekezet Vácott
Közlemények, nyilatkozatok
Az Egyházak Világtanácsa elnökeinek pünkösdi üzenete
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Református zenei fesztivál pünkösdkor Budapesten
A vasárnap igéje
Legdrágább ajándékodért könyörgök, Istenem
Máról holnapra
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
A nikotin rabságában
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 22 Fordulatok évei

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster