Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2004
- 24
- Új nap - új kegyelem
Napról napra
Hozzászólás a cikkhez
Új nap - új kegyelem
Jaj azoknak, akik lovakban reménykednek, a harci kocsik tömegében bíznak, de nem folyamodnak az Úrhoz. Ézs 31,1 (2Kor 5,18; Lk 16,19–31; 1Jn 4,16b–21; Zsolt 133) A mi nemzedékünkből is sokan bízzák életüket a gépekre, a különféle szerekre, esetleg a lovakra, mintha biztos pont, megingathatatlan alap lenne a nyers erő, a rózsaszín, de halálos álom vagy a bizonytalan nyeremény. Fölráz minket a figyelmeztetés: a földi dolgainkhoz szükséges erőért folyamodjunk inkább az Úrhoz, és tőle kérjünk kitartást az égi célok eléréséhez is.
Az igaz megérti a nincstelenek ügyét. Péld 29,7 (2Kor 8,13; Lk 10,1–9/10–15/16; 1Kor 15,29–34) A Biblia sok igaz emberről tud. Nóé, Ábrahám, Jób, Zakariás, Erzsébet és még sokan mások több szempontból is jó példát mutattak szűkebb és tágabb környezetüknek. Egy dolog azonban mindegyikükre jellemző volt: megértették Isten parancsát, figyelmeztetését, és nem voltak süketek a szegények, a nincstelenek panaszaira. Urunk ma is igaz embereket keres, akik hitből élnek, akik becsülettel segítenek, akik ötletesen jótékonykodnak, és szolgálatkészen fáradoznak a rászorulókért.
Minden lélek az enyém. Ez18,4 (Gal 2,20; Jer 36,1–6/7–9/10.
21–24.27–31; 1Kor 15,35–39) Gyakran elfeledkezünk a Teremtőről, akihez tartozunk – akár megvalljuk őt hálás szívvel, akár tagadjuk körömszakadtunkig. Felelősebben élnénk napjainkat, hűségesebben imádkoznánk, és lelkesebben fáradoznánk egymásért, ha megjegyeznénk: minden lélek Istentől jön, és az ő ítélőszéke elé érkezik.
Megnyitja az Úr gazdag kincsesházát, az eget, és idejében ad esőt földedre, és megáldja kezed minden munkáját. 5Móz 28,12a (1Kor 3,7; 1Thessz 2,1–8/9–12/; 1Kor 15,50–58) Szeretek kertészkedni, úgy, ahogyan édesanyámtól láttam. A kertem – az egész természethez hasonlóan – az ég kincsesházából él, virágzik és hoz termést. Ezért adunk hálát a jó időben érkező esőért, a napsugárzásért, a szélért, a munkához szükséges erőért és minden testi-lelki áldásért, amelyet az Úr nyújt nekünk. Isten az emberek előtt is megnyitja kincsesházát: naponta táplál igéjével, fölmelegít kegyelmével, hogy neki tetsző gyümölcsöket teremjünk.
Nekem vigyáznom kell, hogy csak azt mondjam, amit az Úr ad a számba. 4Móz 23,12 (1Kor 9,16; Jn 21,15–19; 1Kor 16,1–12) A kereszténynek nevezett Európában úton-útfélen, kora reggel és késő este, iskolában és színházban, a munkahelyeken és az otthonokban folyton felelőtlen beszédet lehet hallani. Vannak divatos kötőszók, amelyeket már az óvodások is használnak. De aki egyszer ráébred arra, hogy Isten figyeli a beszédét, aki tudja, hogy a Teremtő szemmel tartja járását-fekvését és minden szavát, az vigyázni fog, hogy csak kedves, építő szó hagyja el az ajkait. Az ilyen ember megválogatja szavait, akár örül, akár haragszik, és mindig vigyázni fog arra, hogy csak jézusi szót mondjon.
Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. Mt 6,11 (5Móz 6,11–12; Lk 22,24–30; 1Kor 16,13–24) A választott nép is szeretett gyűjteni, felhalmozni. Még a mannával is ezt tették, de Isten megtanította nekik, hogy mindig csak az aznapra valót adja meg. Ma is sokan inkább szegényesen nyomorognak azért, hogy a millióik gyarapodhassanak. Az ember Isten iránti bizalmatlanságát mutatja a fölösleges aggódás, a mérhetetlen felhalmozás. Jézus nem azt tanította övéinek, hogy a holnapi kenyérért és a holnaputániért könyörögjenek, hanem azt mondta, hogy a mához szükséges dolgokért kell bátran imádkozni. Így reménységgel, megelégedéssel Isten kezéből kérhetjük, vehetjük a holnapot, s békében várhatjuk gondoskodását.
Ami kijön a szájból, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert. Mt 15,18 (Ez 36,29a; Fil 1,12–18a; 1Kir 12,1–19) Jézus nem a kézmosást vagy a mosogatást tiltja, hanem azt mondja örök életünkre készülve, hogy nem akadhatunk el a tisztasági törvény szőrszálhasogató szajkózásánál. Inkább számolgassuk bűneinket, vessük alá magunkat a „menynyei kardiológus” vizsgálatának, tartsunk igaz bűnbánatot, mert ő orvosi segédeszközök nélkül is a szívünkbe lát, s tudja, mennyi gonoszságot, sötétséget rejtegetünk. Imádkozzunk azért, hogy Szentlelkének erejével Isten megtisztítson minket, hogy Jézus vérében megfürödve tiszták és igazak lehessünk.
Smidéliuszné Drobina Erzsébet
::Nyomtatható változat::
|