Kultúrkörök

Japán támogatás az Országos Széchényi Könyvtárnak

Hozzászólás a cikkhez

A japán kormány tizenöt évvel ezelőtt nemzetközi programot indított a fejlődő országok támogatására. Magyarország a zenei kultúra és a kiváló japán–magyar kapcsolatok révén került a kedvezményezett országok közé. Összesen tizenhárom magyar intézmény részesült valamiféle – főként műszaki eszközök beszerzésében testet öltő – támogatásban. Legutóbb az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Zeneműtára kapott korszerű stúdió-, illetve olvasótermi lejátszó- és rögzítőberendezést.

Bár Japánból hasonló jellegű támogatások már nem érkeznek – ugyanis az Európai Unióba való belépésünk után az uniós fejlesztő programokra kell támaszkodnunk –, az új hangstúdió ünnepélyes átadása alkalmából Teruyoshi Inagawa japán nagykövet megjegyezte, hogy 2005 Japán és az Európai Unió együttműködésének éve, s ez elősegítheti a magyar–japán kapcsolatok további fejlődését is.

A hangstúdió megnyitása után Somogyi Béláné, az OSZK Különgyűjteményi Főosztályának vezetője és Szőnyiné Szerző Katalin, a Zeneműtár vezetője tájékoztatta lapunkat.

A főosztályvetető elmondta, hogy a könyvtárnak hat különgyűjteménye van, az egyik a Zeneműtár. 1990 és 1996 között működött itt egy lemezjátszóval felszerelt hangstúdió, de elavult, ezért meg kellett szüntetni, fejlettebbre pedig nem jutott pénz. A könyvtár több mint húszezer, különböző hanghordozókon (fonográfhenger, normál és mikrobarázdás hanglemez, magnószalag, CD) található hanganyagát a kutatók nem használhatták. Az új hangstúdió nemcsak egyéneket, hanem csoportokat is képes fogadni, így oktatási célra is igénybe vehető. Az intézmény minden hangzó tételből csak egy példánnyal rendelkezik, ezért ezek nem adhatók ki, a kutatók korszerű hanghordozóra átmásolt hanganyaggal dolgozhatnak. A szerzői jogok miatt természetesen nincs árusítás és külső kölcsönzés. A hangzó anyagok között nemcsak zeneműveket őriznek, hanem az oral history néven ismert dokumentumokat – történeti hanganyagokat, interjúkat – is. Nemrégiben például sikerült hazahozni a háború után az Egyesült Államokba emigrált magyar politikusok számos, szalagra rögzített beszédét, így ezeket is bárki meghallgathatja.

Szerző Katalintól megtudtuk, hogy kották már Széchényi Ferenc gyűjteményében – amely az 1802-ben megalakult magyar nemzeti könyvtár alapját képezte – is voltak, a zenei gyűjtemény gondolata azonban csak 1904-ben merült fel, amikor a könyvtár megkapta Erkel Ferenc hagyatékát. A terv megvalósulásáig azonban még húsz évet kellett várni. Jelenleg közel 300 ezer – zömében magyar vonatkozású – kottát, hangzó anyagot és egyéb dokumentumot (úgynevezett hungarikákat) őriz. Mellette működik – közös olvasóteremmel – a Színháztörténeti Tár, így a magyar zenés színjátszás minden vonatkozása együtt tanulmányozható. A Zeneműtár büszkesége a Liszt Ferenc által írt kották, szövegek gyűjteménye, amely a legnagyobb Liszt-gyűjtemények egyike. A hangzó relikviák közül nem zenei mű a legnagyobb kincs, hanem Kossuth Lajos hangja. Kossuth 1890-ben nem jöhetett haza az aradi vértanúk emlékére emelt szobor avatására, ezért hívei két fonográfhengeren hazalopták a beszédét. A hangzó anyagokat csak 1953-ban kezdte gyűjteni a könyvtár, de ami 1956-ig öszszegyűlt, az is megsemmisült a forradalom alatt.

(Kérész)

::Nyomtatható változat::