A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

„Örökkévaló Istenünk, mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy Szentlelked megvilágosító munkája által rávezetsz minket a te Igéd páratlan értékére. Tartsd és újítsd meg közöttünk szüntelenül az Ige hirdetését, hogy az élő Ige az evangélium erejével, mélységével és örömével töltse be lelkünket, életünket.

Urunk, jó tudnunk, hogy mi két világ polgárai vagyunk: e földi világé és a te örökkévaló országodé. Jó tudnunk, Urunk, hogy mindkettő a te akaratod által és a te kegyelmedből létezik.

Köszönünk minden jó ajándékot, melyet e földi létben adtál nekünk – identitásunkat, kultúránkat, nyelvünket, mindazon jellemvonásokat, lelki struktúrákat, amelyek azzá tesznek, akik vagyunk. Urunk, add, hogy ezeket a sajátos ajándékokat, talentumokat a te dicsőségedre és minden embertársunk javára használjuk. De köszönjük neked annak a másik országnak az itt és mostban felcsillanó ajándékait is.

Köszönjük neked az új élet Krisztusban adott nagyszerű ajándékát, azt, hogy benne egy nemzetté, választott néppé, királyi papsággá lehetünk. Köszönjük neked az új látást, az új szolgálati lehetőségeket, a kegyelem idejét.

Kérünk téged, hogy mint az első pünkösd idején, úgy most is áraszd ki ránk Szentlelkedet, hogy tömegből gyülekezetté váljunk, és szanaszét heverő, durva kövekből egybeillő, szép templommá legyünk.

Kérünk, emelj fel bennünket kishitűségünkből a te látóköröd szabad magasságába. Rendelkezz velünk. Használj fel a te messzire mutató, üdvösségünket munkáló céljaid véghezvitelére.

Urunk, légy velünk, amikor most innen eltávozunk. Áldd meg a gyülekezetekben való találkozásokat, a vasárnapi szolgálatokat. Adj mindenkinek nyugodt, biztonságos hazatérést, és rejts el mindenki szívébe egy kis darab Erdélyt, egy kedves emléket. Áldd meg a finnugor lelkészkonferencia további munkáját és a mi életünket, szolgálatunkat.

Add, hogy valami értékeset, szépet megőrizzünk abból, amit itt tőled és egymástól tanultunk.

Áldj meg minket, maradj velünk, hogy mindvégig a te néped maradjunk az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.”

::Nyomtatható változat::