Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Ötszáz évvel ezelőtt – 1504 körül – született Szinyérváralján Erdősi Sylvester János humanista tudós, az Újszövetség fordítója.

A krakkói egyetemen tanult 1526–27-ben, ahol megismerkedett Erazmus eszméivel. Egyetemi tanulmányait Wittenbergben folytatta 1529-ben. 1534-ben Nádasdy Tamás szolgálatába állt, és Sárvár-Újszigetre költözött. Az ottani iskolában tanított, és egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten, közben 1534 végétől 1536-ig ismét Wittenbergben tanult. 1543 végétől vagy 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber, később a görög nyelv tanára lett. Életrajzi adatai bizonytalanok. Halála 1551 utánra tehető.

Erdősi Sylvester János az európai humanizmus szemléletéhez igyekezett igazítani a magyar irodalom, a magyar nyelv kiművelésének programját. Munkásságával új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalom fejlődésében, valamint a magyar stilisztika, filológia történetében is. 1539-ben jelent meg a Grammatica Hungarolatina című munkája. E nyelvtankönyvében elsőként tette tudományos vizsgálat tárgyává a magyar nyelvet. Ő volt az első magyar nyelvtan szerkesztője, az első tudatos művelője a magyar nyelvnek.

Erdősi Sylvester János legjelentősebb munkája az Újszövetség-fordítás. Ennek elkészítéséhez tanulmányozta és felhasználta a latin nyelvű fordítási segédleteket, illetve Erazmus megjegyzéseit. Bár ismerte az Újszövetség régi magyar fordításait, az eredeti görög szöveget vette alapul. Új Testamentuma 1541-ben Sárvár-Újszigeten az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű könyvünk, amelyet Abádi Benedek adott ki. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, és disztichonokban írta a magyar néphez szóló ajánlását is. Elsőként alkalmazott nyelvünkön időmértékes verselést.

Erdősi Sylvester Jánosnak mind a lutheri Újszövetség-, mind a teljes Biblia-fordítást ismernie kellett. A Luther-féle fordítás után egy híján húsz esztendővel jelent meg Sárváron az általa fordított Új Testamentum.

A teljes magyar Biblia-fordítás csaknem fél évszázad múlva jelent meg Vizsolyban: Radics Gáspár (akit szülőhelyéről Károlyi Gáspárnak nevezünk) gönci prédikátor munkatársaival együtt három év alatt fordította le. A nyomtatott íveket a siheder Szenczi Molnár Albert hozta és vitte Göncről Vizsolyba. 1590-ben az örök Isten Vizsolyban megszólalt magyarul, és szól négyszáz esztendeje, a harmadik évezred küszöbén is.

Dr. Reményi Mihály

::Nyomtatható változat::