Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

A törökök félelmetes uralkodója, II. Mohamed szultán hatalmas sereg élén megérkezik Nándorfehérvár alá. Konstantinápoly meghódítójának százötvenezer főnyi seregével, háromszáz ágyújával és kétszáz hajójával szemben mindössze hétezer várvédő áll készenlétben. Tudják, hogy kilátástalan a helyzetük, ezért reménykedve várják Hunyadi János és Kapisztrán János felmentő hadait. Június vége van az Úr 1456. esztendejében, amikor is Európa-szerte (III. Calixtus pápa rendeletére) már javában zúg a déli harangszó, amely a keresztény fegyverek győzelméért fohászkodó imára figyelmeztet.

Hunyadi János hadvezér nagyon várja, hogy az Alföldet bejáró Kapisztrán barát összetoborzott keresztes hada is az ő zászlaja alá sorakozzon. Sürgető a dolog, mert a szultán szépen halad az ostrom előkészületeivel, és hajóival Zimony fölött elzárja a Dunát. Hunyadi János Keve várának egyik tornyából türelmetlenül fürkészi a messzeséget. Azután meglátja a közeledő Kapisztrán Jánost. Lesiet a várudvarra, megöleli a betérő, fáradt szerzetest, majd megkérdezi tőle:

• Mondd csak, drága barátom, hol van a sereged?

A hetvenesztendős, lánglelkű Kapisztrán széttárt karokkal, szomorúan feleli:

• Nincs seregem. Mindent megtettem, ami csak erőmből tellett. Buzdítottam, lelkesítettem az embereket. Kértem őket, fogjanak fegyvert a hitetlenek ellen, és kövessék a magasra tartott keresztet. Mondtam nekik, hogy most a keresztény Európa és hitünk fennmaradása forog kockán.
• Mire ők? - kérdezi izgatottan Hunyadi.
• Mire ők azt felelték, hogy a hit magánügy, és hazamentek.
• Nem értem - csóválja fejét a nagy hadvezér. - Miért mondták ezt az emberek?
• Azért, mert ezt hallották a neoliberális prédikátoroktól.
• Soha nem hallottam ezekről a prédikátorokról. Vajon honnan keveredtek ide?
• Állítólag a huszonegyedik század elejéről. Azt is hirdetik, hogy óvakodni kell a vallási, a nemzeti minőség esztelen felmagasztalásától. Az esztelen felmagasztalók ugyanis veszélyesek, mert képesek az összefogásra, hitük, nemzetük, nyelvük és kultúrájuk védelmére.
• És ez baj? - hitetlenkedik Hunyadi János.
• Szerintük igen, mivel ez a felfogás nem modern, nem fér össze az oszthatatlan emberi méltósággal és a másság korlátlan tiszteletével.

Hunyadi nagyot sóhajt, de nem csügged. Néhány nappal később bátran vezeti kis seregét a török ellen. Ereje csekély. Nem tudja felmenteni Nándorfehérvárt. A török sereg beveszi az erődítményt, majd akadálytalanul nyomul az ország belseje felé.

Magyarország védtelenné válik. A lakosság nagy része magáévá teszi az új prédikátorok nézeteit, és az ország hamarosan eltűnik a történelem süllyesztőjében. Mivel pedig eltűnik, a későbbiekben már nincs szüksége sem a Rákóczi-féle, sem az 1848-49-es szabadságküzdelmekre és persze az 1956-os szabadságharcra sem, amely éppen Kapisztrán Szent János halálának ötszázadik évfordulóján tört volna ki.

Bezzeg ha a hit nem lett volna magánügy, és a derék magyarok Hunyadi vezérletével megvédelmezték volna hazájukat és a keresztény Európát, akkor ma a magyarországi sajtóban nyomon lehetne követni, hogy egy izgága pártocska miként érez meg-megújuló kényszert arra, hogy bizarr törvényjavaslataival a történelmi egyházakat és a hívő embereket regulázza.

Bánó Attila

::Nyomtatható változat::