EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 9 - Kazinczy-érmesnek lenni büszkeség és felelősség

Egyházunk egy-két hete

Országos sikert aratott iskolánk

Hozzászólás a cikkhez

Kazinczy-érmesnek lenni büszkeség és felelősség

A több évtizedes múltra visszatekintő, a nagy magyar nyelvújító nevével fémjelzett Kazinczy Ferenc országos Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny az ország középiskolás diákjainak és felkészítő tanárainak igen rangos megmérettetése évente. A többlépcsős verseny csúcsa a Sátoraljaújhelyen tartott országos döntő. Ez már a legjobbak vetélkedője: aki odáig eljut, még akkor is elégedett lehet, ha díj nélkül távozik. Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium neve azonban tavaly az országos érdeklődés középpontjába került: az első helyezést iskolánk tanulója, Arany Mihály érte el. Az októberben rendezett megmérettetésen nem csupán Kazinczy-érmes lett, hanem a húsz díjazott közötti rangsorban is ő lett az első. (Az idén érettségiző diák egyébként már több ízben bizonyította tehetségét: kétszer volt első helyezett a bonyhádi Ordass Lajos retorikaversenyen, 2002-ben pedig különdíjat kapott az egyetemisták és főiskolások Kossuth Lajos szónokversenyén Budapesten.)

Különös érzés az, amikor a tanár a tanítványával készít interjút. Különös, mert egy ilyen rangos elismerés mögött meglátja saját munkájának eredményét is, ugyanakkor az is örömmel tölti el, hogy tanítványa egy kicsit túlnőtte "mesterét". Kazinczy-érmesnek lenni büszkeség és felelősség. Büszkeség, mert az ember hírnevet szerez vele önmagának, de iskolájának is. És felelősség, mert a mércét magasra helyezte önmaga és azok előtt is, akik ehhez a közösséghez tartoznak.

  • Mit éreztél abban a pillanatban, amikor átvetted a Kazinczy-érmet, és megtudtad, hogy különdíjat is nyertél?
  • Nagyon meglepődtem, hiszen a néhány hónapja még elérhetetlennek látszó cél valósággá vált, és ott szorongattam a kezemben a Kazinczy-plakettet. Még fel sem ocsúdtam, amikor jött a különdíj. Felemelő érzés volt.
  • Milyen gondolatok jutnak eszedbe eme kifejezések hallatán: édes anyanyelvünk, szép magyar beszéd?
  • Az az út, amely mögöttem van, és az, amely még előttem áll. A magyar páratlanul szép és gazdag nyelv, ezért kell és kellene folyamatosan művelni. E néhány versennyel egy kicsit talán én is hozzájárulhattam ehhez a komoly feladathoz.
  • Miért éppen a magyar nyelv és az irodalom lett az a választott terület, amelyen országosan is sikerült megmérettetni magad? Ezen kívül milyen más tárgy érdekel még?
  • Az irodalom kezdettől fogva közel állt hozzám, és a nyelvtan iránt sem voltam közömbös. Mindkettő gazdag és érdekes világot rejtett számomra, amely felé nagy lelkesedéssel fordultam már az általános iskolában is; de az indíttatást éppen a tanár úrtól kaptam, amikor engem küldött el az első retorikaversenyre, Bonyhádra. A magyaron kívül fontos számomra a történelem és a hittan is, hiszen elengedhetetlennek tartom annak az útnak az ismeretét, amely napjainkig vezet. Különösen is népünk története érdekel; a hittan pedig - sok más egyéb mellett - etikai alapot ad, ez pedig mindenképpen fontos, főleg egy szónoklatnál. Érdekelnek a nyelvek is, mivel a maga módján minden új nyelv egy új szemléletmódot hoz az ember életébe.
  • Milyen út vezetett a Kazinczy-éremig?
  • Miután túl voltam három retorikaversenyen, a tanár úr arra ösztönzött, hogy egy másfajta környezettel, egy másik megmérettetéssel is ismerkedjünk meg. Az Édes anyanyelvünk versenyről nem sok mindent tudtam, így valóban nem vártam és nem reméltem tőle semmit. Aztán, hála Istennek, olyan jól sikerült a vele való "megismerkedés", hogy egyszerre a sátoraljaújhelyi országos döntőn találtam magam. Ezt persze megelőzte a mélyebb felkészülés, amelyhez sok segítséget kaptam. Már nyáron kezembe került Péchy Blanka könyve, s elkezdtem álmodozni...
  • E verseny alapja egy igen nehéz irodalmi műfaj: írásban az esszé, megszólaltatva pedig a szónoki beszéd. Nagy és széles körű tudást, a világra való rálátást követel. Mennyire fontos életedben az állandó művelődés, a tudás biztonsága?
  • Olyan beállítottságú vagyok, hogy érdeklődöm a számomra ismeretlen után, szeretek utánanézni a dolgoknak.
  • Milyen módszerekkel gyarapítod ismereteidet?
  • Az iskola a legjobb "módszer", a tanárainkon keresztül folyamatosan épülhetünk, csak a megfelelő utat kell megtalálni. Főként a felsorolt tantárgyak - a magyar, a történelem és a hittan - segítenek abban, hogy szélesebb látókörre tegyünk szert. Emellett a könyvtár is állandó és kiapadhatatlan forrás. Mindazonáltal nem tartom magam igazán "olvasottnak", csak - mint már említettem - utánanézek egy-két dolognak.
  • Nyilvánvaló, hogy a személyes akarat a meghatározó minden alkotásban, a szellemiekre pedig különösen igaz ez. Vannak-e példák előtted?
  • A retorika egy idő után gondolkodásmóddá válik. Számomra a szónoklatoknál nagy segítséget jelentettek a gyakorta hallott prédikációk. Különösen Ribár János esperes beszédei vannak rám nagy hatással, ezeket kezdettől fogva szívesen hallgatom.
  • Milyen módon van segítségedre a családi háttér, a szülői ház?
  • Szüleim mindig szeretettel támogattak és támogatnak. A beszédeimnek nemegyszer ők voltak az első "kritikusai". Úgy érzem, az ő nevelésük és gondoskodásuk nélkül ma nem tartanék itt. Szívemből hálát adok Istennek, hogy köztük élhetek.
  • Mennyiben meghatározó számodra az iskolád szellemisége, különös tekintettel arra, hogy az evangélikus gimnázium első érettségiző osztályába jársz?
  • Az evangélikus szellem, a hangsúlyozott magyarságtudat mindenképpen fontos számomra.

Az, hogy az első érettségiző osztályba járok, egyfajta feladatot, kötelességtudatot jelent, amelynek, remélem, meg fogok tudni felelni.

  • Hogyan tovább érettségi után?
  • Hosszas töprengés után úgy tervezem, hogy bölcsészettudományi karra megyek.
  • S arra az útra, amelyre érettségi után rálépsz, milyen példaképek kísérnek el?
  • Ezen az úton igazán nincsenek példaképeim, talán mert még messzinek tűnik a cél.
  • Mi életed nagy álma?
  • Kölcsey a Parainesisben valami olyasmit írt, hogy "ki boldogságot vadász, árnyékot vadász" - hát valahogy így vagyok én is a "nagy álmokkal". Rövid távon sikeres érettségi, sikeres felvételi - ez minden diák álma ebben a korban. Azután pedig csak annyi, hogy azt az utat, melyet Isten végigjárnom rendel, az ő tetszése szerint tegyem meg - bármerre vezessen is.

E beszélgetés zárásaként mondom: Büszke vagyok rád, Misi. Most már te is ott vagy azok között, akik örömöt, lelki megnyugvást és elismerést hoztak nekem. Bekerültél te is abba a kis titkos noteszembe, amelyben azok nevei vannak feljegyezve, akik nemcsak a tárgyi tudást és annak szeretetét "lopták el" tőlem, hanem azt is megértették, hogy az ember akkor lesz érték, ha a mércét nem mások, hanem önmaga előtt teszi a legmagasabbra, s azt bármilyen testi vagy lelkiállapotban megőrzi.

Fülöp Béla


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
Gyülekezeti éneklésünk gondozása
Élő víz
Különös gazdagság
Zsoltár
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Kazinczy-érmesnek lenni büszkeség és felelősség
Élő hittel - másként
Zsinatnap
Keresztény szeretettel
Szívvel és szaktudással
Orgonaépítés a siófoki "Makovecz-templomban"
Keresztutak
Ilyen lesz?
Egyházak: az SZDSZ javaslata komolytalan
Fehérvári vizitáció
Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat
Az egyház Panamában
Az EU-csatlakozás egyházi kihívásai
Pápai aggodalmak a bioetikával kapcsolatban
Lengyelország első lelkésznője
Szelíd motorosok
Evangélikusok
Hittel és szívvel
Megelevenedő emlékek
e-világ
Mitől zeng a Zengő?
Világegyház
Bírósági döntés kötelezi az egyetemet a homoszexuális teológushallgató jogviszonyának helyreállítására
Az SZDSZ kitart az egyházak finanszírozását érintő törvényjavaslata mellett
Kopaszra nyírás
Már több mint 50 millió muzulmán él Európában
A folyamatos bibliaolvasás rekordja
Keresztény szemmel
Böjti szelek
Síkos úton járva...
Esélyegyenlőség
Magánügy?
A hét témája
Lapok Isten "öröknaptárából"
Öröm Jézusban
"Vallod-e magadat bűnösnek és ezért kárhozatra méltónak?"
evél&levél
EvÉlet-lelki segély
Keresztnévelírás

A közelmúlt krónikája
Tízéves az Orosházi Harangszó
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Luther a filmvásznon
Hogyan válhatunk érett felnőttekké?
Olvasásra váró könyvek
A vasárnap igéje
"Senki nem ne tévesszen titeket!"
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
EvÉlet - Lelki segély
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 9 Kazinczy-érmesnek lenni büszkeség és felelősség

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster