Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A számok és a zene szerelmese, D. Kiss Ildikó egy csendes solymári utcában él családjával. A matematika–fizika szakos tanárnő – akit már gyermekkorában vonzott a muzsika – szabad idejében „átváltozáson megy keresztül”. Ilyenkor már nem egyszerűen „csak” édesanya, feleség és pedagógus többé, hanem az ír-kelta zenét játszó Édaín együttes énekese.

– Mindig is szerettem énekelni, ennek ellenére nagyon sokáig csupán hobbiszinten foglalkoztam a zenével, csak a magam örömére énekelgettem. A „fordulatot” egy ajándékba kapott, ír zenét tartalmazó kazetta jelentette.

– Mi történt, miután meghallgatta ezt a szalagot?

– Egészen beleszerettem ebbe a muzsikába. Úgy éreztem, hogy ebben a műfajban szeretnék és tudnék is adni valamit az embereknek. Ehhez azonban először – zenei és énekesi előképzettségem nem lévén – énektanárhoz kellett járnom. Két évig egy itt élő operaénekes tanított. Ekkor úgy éreztem, most már ki mernék állni a színpadra.

– Családja és kollégái mit szóltak az elhatározásához?

– Mérnök férjem mindenben mellettem állt és támogatott, mert látta, milyen nagy örömöt jelent számomra az ének és a zene. Ami pedig a munkatársakat illeti: igaz, hogy egy ideig tanítottam egy középiskolában, majd egy kutatóintézetben lézerekkel foglalkoztam, de a gyerekeim születése után már „csak” főállású anya voltam. A viszonylag későn, a harmincas éveim elején megkezdett művészi pályám alakulása tőlem és a családomtól függött. Tőlük – mint már említettem – minden segítséget megkaptam. Egyébként a pedagógusi hivatást is nagyon szeretem, jelenleg is vannak magántanítványaim.

Számomra a zene és a matematika megfér egymás mellett, mert megítélésem szerint mind a muzsika, mind a magas szintű matematika művészet. Mindkettő szép, és hozzájárul ahhoz, hogy rend és harmónia legyen a világban.

– Bizonyára bátorság és – már csak a nyelvi kihívások miatt is – kitartás kellett ahhoz, hogy a hazánkban különlegesnek számító műfaj mellett kötelezze el magát.

– Lehet, hogy merészség volt ezt a fajta stílust választani, de ez a zene került legközelebb a szívemhez. A nyelv szépsége és zeneisége is nagyon megfogott. A kitartással nem volt gond, ha valami igazán érdekel, azt teljes erőbedobással, szívvel-lélekkel csinálom. Ezért kezdtem el ír nyelvet is tanulni. Folyamatosan bővítem és csiszolom már meglévő tudásomat. Még szebb feladat ezt úgy tenni, hogy tudom, Írországban már csak negyvenezren beszélnek anyanyelvi szinten írül.

– Miután rálelt az Önhöz legközelebb álló zenei és dallamvilágra, már „csak” egy együttes kellett ahhoz, hogy „igazi énekes” lehessen…

– Pubokban, fesztiválokon és klubokban keresgéltem a „zenekaromat”. Először egy countryzenét játszó csapathoz csatlakoztam, de valójában mindig is saját együttest szerettem volna. A Pesthidegkúti Ökumenikus Általános Iskolában megrendezett karácsonyi vásáron találkoztam a fuvolaművész Ásmány Katával, és megkérdeztem, lenne-e kedve a közös zenéléshez. Miután ő igent mondott, elkezdtem keresgélni eljövendő együttesünk további tagjait. Gitárosra a sógorom, Dobó Zoltán személyében leltem, Gueth Jánosra, aki egy bodhran nevű hangszeren (kézi dobon) játszik, egy ír kocsmában bukkantam rá. Az Édaín együttest 1999-ben alapítottuk, azóta zenélünk együtt a magunk és azok örömére, akik hozzánk hasonlóan kedvelik ezt a zenei világot.

– Miért éppen az Édaín nevet választották?

– Hosszas gondolkodás után döntöttünk e név mellett. Több szempontot is figyelembe kellett venni. Egyrészt hogy könnyen meg lehessen jegyezni, és egyszerű legyen a kiejtése. Másfelől természetesen nagyon fontos volt, hogy kifejező, tartalmat hordozó név legyen. Édaín (kiejtés szerint édin) a királyi felségjog istennője volt, évszázadokon keresztül egész Írországot jelképezte. A mindenkori királynak fel kellett kutatnia, és feleségül kellett vennie őt, csak így válhatott az írek törvényes uralkodójává.

Amikor Édaín Midhir király házastársa lett, akkor annak első felesége, a boszorkányságokhoz értő Fuamhnach féltékenységből egy rúddal rácsapott a király új hitvesére, aki ettől víztócsává változott. A vízből nyű, a nyűből pedig egy csodálatos és meseszépen zümmögő bíbor légy lett. A királyt ez a döngicsélés ébresztette reggelente, és ringatta álomba este. A muzsika is szerepel tehát a történetben, a muzsika, amelynek az írek szerint földöntúli eredetű, gyógyító, megelevenítő hatalma van.

– Repertoárjuk több szempontból is különleges. Egyediségük egyik példája, hogy Ön előad úgynevezett sean-nós dalokat is.

– Az elnevezés a „régi, öreg”, valamint a „stílus” szavak összetételéből származik, és zenei kíséret nélküli balladaéneklési formát jelöl. Nem könnyű énekelni, de nagyon szeretem ezeket a nótákat, a tradicionális ír muzsika gyöngyszemeit.

– Ön kutatta, kutatja fel a szövegeket és a dallamokat?

– Nem, a keresésben Pödör Dóra segít nekünk, aki a Károli Gáspár Református Egyetem angol szakán végzett. Szerencsére középkori ír nyelvből doktorált, ezért érti a régi szövegek nyelvét és gazdag szimbolikáját. Rajta kívül Lovrics Lászlótól, az ír zene magyarországi rajongójától és szakértőjétől kaptunk sok segítséget.

– Két lemezük már megjelent. A következő mikor kerül a boltokba?

– Pontos dátumot még nem tudok mondani, de már készül a harmadik albumunk is. Részt vettünk a Legyen neked könnyű! elnevezésű fesztiválon, és a „light” kategóriában mi lettünk a győztesek. Nyereményként ötven órát tölthetünk egy hangstúdióban. Ezt a lehetőséget mindenképpen szeretnénk kihasználni a következő korong elkészítésekor.

Addig is ajánlom mindenkinek szeretettel, hogy jöjjön el és hallgasson meg minket. Minden hónap harmadik péntekén Édaín-klub várja az érdeklődőket a Klinikák metrómegállónál, a Szigony utca 37.-ben. Koncertjeink időpontjáról és helyszínéről pedig a www.edain.hu oldalon olvashatnak.

Gazdag Zsuzsanna

::Nyomtatható változat::