e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Az esőerdők pálmáinak megmentéséért

Pálmamagoncok – azaz frissen kikelt pálmahajtások – ezreit szentelte meg egy pap Kolumbiában, Bogotá legnagyobb parkjában, megpecsételve egy meglehetősen szokatlan együttműködést, amely a katolikus egyház és a környezetvédők között született meg egy súlyosan veszélyeztetett papagájfaj megmentése érdekében. A vallás és az ökológia közötti effajta együttműködésre a világ számos pontján van már példa, mert az egyházi vezetők között sokan gondolkodnak környezettudatos módon.

Több ezer mérföldre onnan, az Egyesült Államokban huszonkét templomban most használtak először Guatemalából és Mexikóból származó pálmaágakat a „pálmavasárnapi” (vagyis virágvasárnapi – a szerk.) szertartáshoz. Csak az Egyesült Államokban háromszázmilliónál több pálmalevelet használnak fel minden évben; nagy részét virágvasárnap.

„A legtöbb keresztény vasárnap reggel gyönyörködik a szép zöld pálmaágak látványában, nem is gondolva arra, hogy vajon hol nőttek a pálmafák, vagy hogy nem sérültek-e meg azok az erdők, azok a közösségek, ahonnan származnak” – hangzottak Glenn Berg-Moberg lelkipásztor szavai a nyolcszáz lelket befogadó St. Paul Minn evangélikus templomban.

Az amerikai erőfeszítéseket a montreali központú Commission for Environmental Cooperation (Környezeti Együttműködésért Bizottság) és a New York-i székhelyű Rainforest Alliance (Esőerdőkért Szövetség) hangolja össze. Céljuk a guatemalai és mexikói esőerdők védelme (ezekben nő a chamaedoreapálma). Az elképzelésük az, hogy a fenntartható erdészeti gazdálkodást folytató közösségektől pálmát vásárolnak fel; mivel ezáltal a közösségek nagyobb haszonra tehetnek szert, mint az erdő kiirtásával, ez ösztönzően hathat az esőerdők védelmére.

A kolumbiai kezdeményezés sürgős küldetésnek is tekinthető, mivel egy állatfaj, a kizárólag Kolumbiában élő sárgafüles papagáj fennmaradása a tét. E faj egyedeinek száma mindössze 540-re tehető; kizárólagos élőhelyük a viaszpálmának – a világ legmagasabbra növő pálmafájának – a levélzete.

A katolikus egyház a veszélyeztetett papagájfaj megmentése érdekében arra kéri a híveket, hogy virágvasárnap alkalmából ne a hagyományosan használt viaszpálmalevéllel ünnepeljenek.

Fatemplomok Skandináviában

Norvégiában nagyon kevés fatemplom maradt fenn máig. Közülük a közel kilencszáz éves, fából épített, dél-norvégiai Stave templom igazán páratlan a maga nemében. Önmagában már az a tény is meglepő, hogy a faszerkezet ilyen sokáig fennmaradt.

A templomok építéséhez az akkoriban Észak-Európában elterjedt úgynevezett stave eljárást alkalmazták. Azzal, hogy a teljes faszerkezetet talpgerendákra helyezték, amely lapos sziklaalapzatra került, megakadályozták, hogy az épületben bomlási folyamatok kezdődjenek. Ezáltal maradtak fenn ezek a világon legrégebbi faszerkezetek. A technikát a 11. század elején norvég kézművesek tökéletesítették.

Szerencsére egy maroknyi csoport felismerte ezeknek a relikviáknak a történelmi jelentőségét, és hosszú, kemény harcba kezdett megmentésükért. Harminc templom megérte a 20. századot.

Sajnos állapotuk miatt számuk ma is fogy. Nincsenek megfelelően kezelve, karbantartva, így néhány már korhadni, bomlani kezdett. Ezért a kormány is felelős, mert nem biztosít elég anyagi erőforrást a javításukra, felújításukra.

Forrás: ForestPress

::Nyomtatható változat::