e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Tudták-e, hogy az állatkert első medvéjét Kristófnak hívták, és „ő” volt Deák Ferenc kedvence? Hogy az 1866. évi útmutató szerint a rétisas korabeli neve csonttörő harács, a fakókeselyűé fakó dögöncz volt, a papagájokat pedig kajdácsoknak nevezték? Még sok egyéb érdekességről is tudomást szerezhetnek, ha ellátogatnak az idén száznegyven éves Fővárosi Állat- és Növénykertbe, ahol a számos kiállítás és program mellett néhány új épület is várja a látogatókat.

A jubileumi emlékév a kert – mintegy kilencven éve néma – harangjának megkondításával vette kezdetét április 13-án. Az állatkert legrégebbi épületének, a Bagolyvárnak a falára pedig emléktáblát helyeztek el a száznegyven éves múlt emlékére és a nagy elődök tiszteletére.

Napjainkban több ezer állatkert működik világszere. Többségük csak néhány évtizedes múltra tekint vissza, a világ legrégebbi állatkertjei azonban száz esztendőnél is régebb óta működnek. Ez utóbbiak közé tartozik a bécsi (1752), a madridi (1774), a londoni (1828), a berlini (1844), a moszkvai (1864), a New York-i (manhattani, 1865), valamint a budapesti állatkert is.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Tulajdonképpen már a reformkorban felmerült a gondolat, hogy – Schönbrunnhoz hasonlóan – Pesten is létesüljön állatkert. Bár a tervet lelkesen fogadták, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd az azt követő évek politikai helyzete nem kedvezett az alapítók szándékának. Az 1860-as évek közepére igen komoly nemzeti összefogással mégis sikerült megvalósítani az elképzelést. A pénzt részvénytársaság alapításával teremtették elő, a telek megszerzése érdekében pedig Pest város vezetéséhez fordultak segítségért. (Érdekességképp említhető, hogy az 1870-es és 1880-as években az állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be, és megtizedelték a kert szárnyasait.)

Az állatállomány jelentős része ajándékként érkezett a kertbe, a megnyitás előtt maga Ferenc József is küldött néhány állatot a schönbrunni gyűjteményből. A történelem vihara az állatkert működésére is rányomta bélyegét; előfordult, hogy évekre bezáródtak kapui.

Az 1990-es évek közepén új korszak kezdődött a kert életében: az új vezetés új szemléletet hozott magával. Azóta folyamatos az építészeti szempontból is értékes épületeknek, valamint az állatok és növények lakhelyéül szolgáló egyéb létesítményeknek a felújítása. Az idei évadnyitó keretében felavatták a Pápua röpdét, illetve a Papagáj-lak névre keresztelt állatházakat.

A jubileumi évhez kapcsolódóan számos program is várja a látogatókat. A Barlangteremben látható fotókiállítás archív felvételei az állatkert száznegyven éves múltjából elevenítenek fel néhány jellegzetes látképet és érdekes pillanatot. Az úgynevezett táblarendszer segítségével néhány állatfaj budapesti történetével ismerkedhet meg a közönség. Kiderül például, hogy mióta élnek vízilovak a Városligetben, vagy hogy miként került Pestre az első zsiráf.

A kertben két bronzszoborral (egy orrszarvúval és egy makival) találkozhatunk, melyek érdekessége, hogy – a hozzájuk tartozó Braille-írásos táblával együtt – a látássérültek ismeretszerzését segítik. A tervek szerint további kisplasztikákat is felállítanak még az év folyamán.

Idén is megrendezik a nyáresti koncerteket, de a jeles napokon (például az állatok világnapján) is számos külön program várja a látogatókat. A tulajdonképpeni születésnap, augusztus 9-e is kiemelt esemény lesz, az őszi hónapokban pedig iskolás csoportoknak meghirdetett rendezvények és hétvégi családi programok kapcsolódnak majd a jubileumi emlékévhez.

Tovább folytatódik a kert rekonstrukciója is. Hamarosan átadják a Sarkvidéki panorámát, és elkezdődtek a Krokodilház kialakításával kapcsolatos munkálatok. Megkezdődik továbbá a harmincnégy méter magas, vasbeton vázon álló cementbeton műszikla, azaz a Nagyszikla újjáépítése is.

Az állatkertek (az arborétumokhoz hasonlóan) a gyönyörködtetésen és szórakoztatáson kívül mára a természetvédelem fontos eszközeivé váltak. Ugyanis nem ritkán kihalóban lévő, veszélyeztetett fajok fenntartása és egyedeinek gondozása is a feladataik közé tartozik.

Talán mi sem kellemesebb egy tavaszi természetjárásnál, azonban a napjainkra igen igényesen kialakított Fővárosi Állat- és Növénykertben tett séta is maradandó élményt nyújthat az egész család számára.

J. Cs. Cs.

::Nyomtatható változat::