Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2006
- 44
- Akik Svájcban reformáltak�
A közelmúlt krónikája
Hozzászólás a cikkhez
Akik Svájcban reformáltak�
Kálvin János
1541-től a genfi városi tanács felkérésére a város egyházi életének vezetőjévé nevezték ki. Kálvin betiltotta a hivalkodó, fényűző életmódot, a táncmulatságokat, a szerencsejátékokat, bezáratta a színházakat és a kocsmákat. Még az öltözködés és az étkezés szabályait is meghatározta. Ezek megszegéséért szigorú büntetéseket helyezett kilátásba. Kálvin kezdeményezésére három fakultással nyitották meg 1559-ben a genfi akadémiát, amely tevékenyen hozzájárult a kálvinista teológia tanításához. Genf az irodalmi élet központja lett, ahol egyszerre harminc könyvnyomda működött. Kálvin fő tanítása a predesztináció, az eleve elrendelés elve. Még az üzleti sikert is az eljövendő megváltás jeleként értelmezte. Alapelve volt, hogy az ember nemcsak erkölcsös, hanem egyszersmind tevékeny életet köteles élni. Kálvin Genfben vitte sikerre a reformáció új irányzatát, amelynek talaján állnak a református egyházak ma is világszerte.
Ulrich Zwingli
Svájc németlakta részén élő pap volt, aki Lutherrel egy időben lépett fel az egyházi reformokért. 1519-ben a zürichi főtemplom lelkésze lett. Miután 1523-ban eretneknek nyilvánították, a zürichi városi főtanács hatszáz egyházi és világi személy részvételével nyilvános vitát hirdetett Zwingli és ellenfelei között. A konstanzi püspök képviselője itt Zwingli tételeivel csupán a hagyomány és a zsinatok tekintélyét állította szembe, ezért a főtanács Zwinglit nyilvánította győztesnek. A templomokból eltávolították a képeket, szobrokat, oltárokat, majd eltörölték a misét; az úrvacsorát fatányérokról és fakupákból két szín alatt szolgáltatták ki. Zwingli reformátori tanítása Luther tanaival jórészt egyezett, azonban egyes pontokban voltak közöttük eltérések is. Zwingli száműzött az egyházból minden külsőséget. Kezdetben még az orgonát is. Az egyház legfőbb kormányzó hatóságaként a nép szabad választása folytán létrejött világi hatóságot ismerte el.
Prédikációi hatására a reformáció ügye nemcsak Zürichben, hanem Bernben is terjedt. Az öt szegényebb „őskanton” ugyanakkor határozottan ellenzett minden újítást. 1531-ben háború tört ki a katolikus és a reformokat támogató kantonok között. Az ütközetben a katolikusok győztek, és Zwingli is elesett a csatatéren; a reformáció általa megindított svájci térhódítása ennek ellenére folytatódott.
J. B.
::Nyomtatható változat::
|