e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Már tart a húsvét előtti, negyvennapos böjti időszak, amelynek vallásos „előírásait” egészségügyi érvek is alátámasztják. Móra Ferenc úgy tartotta: egyik elbeszélésének hőse „alighanem az utolsó kiskun volt, aki kenyéren, vízen tartotta meg a negyvennapi böjtöt, ami kezdődik hamvazószerdával, és végződik húsvétvasárnappal”.

A húsvéti ünnepeket megelőző, a katolikus egyház által előírt kéthetes böjti időszakot ma már sokkal kevesebben veszik komolyan, mint Móra idejében. De a böjt fogalmával, gyakorlatával mindenki találkozik élete során. Ki vallása előírását követve, ki orvosi javaslatra, ki önként vonja meg magától azokat a falatokat, amelyekhez egyébként hozzászokott. E körülmények alapján különböztethető meg egymástól böjt és nagyböjt, enyhített vagy szigorú böjt, léböjt vagy gyógyböjt.

Valaha erősebben fújdogáltak a böjti szelek, mint ma. Hajdan a szerzetesi életmód megkívánta a gyakori böjtölést, ezért a monostorokban többször készítettek böjti ételeket, leginkább halat. Egy dömösi adománylevélből tudjuk, hogy a halászok évente hat-nyolc tonna halat voltak kötelesek szállítani a pannonhalmi monostornak. A böjti fegyelem – elsősorban a nyugati egyházakban – idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe pedig a legfeljebb egyszeri jóllakás lépett.

A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt. A hívők tartózkodtak a húsételektől, napjában csak egyszer étkeztek. Ez az időszak hús nélkül telt, és zsíros ételeket sem ettek a nagyböjtben. Külön edényben szigorúan csak olajjal (vagy vajjal) főztek, egyes vidékeinken külön olajos edényben tárolták a böjti ételkészítéshez szükséges növényi olajat. Hazánkban szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták, és csak húsvétkor vették elő őket.

A magyar vidékeken régebben elcsendesedett a társasági élet a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó egyházi nagyböjt idején, és megváltozott a paraszti étrend is. Elterjedt böjti étel volt a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek. A böjti napok jellegzetes böjtös ételei továbbá a tojásleves, a rántott leves, a tésztaételek és a savanyú káposzta (esetleg heringgel).

A zsidó vallás böjtnapjai közül kiemelkedik a Jeruzsálem pusztulását idéző július kilencedike, jiddisül tisá beáv. Ezt félböjt előzi meg, az úgynevezett „tejes hét”. Vagyis a hó elejétől tilos a zsíros, húsos ételek és a bor fogyasztása, a szombat kivételével. A tejes böjt kilenc napján kerül a zsidó étrendbe a tejfeles bableves, a loksn kugli, a túrós delkli és más hasonló ételek.

A több mint egymilliárd muzulmán által követett iszlám szigorú böjtöt ír elő a zarándoklat hónapjában (ekkor az egyébként háborúzó törzsek között is hallgatnak a fegyverek). Az iszlám naptár tizenkét hónapból álló holdéveket számlál. A kilencedik hónapban veszi kezdetét a nagyböjt, a ramadán. A ramadán havi böjt az iszlám vallás öt alapelvének, pillérének egyike.

A ramadán igen szigorú: napkeltétől napnyugtáig, az esthajnalcsillag megjelenéséig a buzgó mohamedánok nem vesznek magukhoz sem ételt, sem italt, még dohányozniuk sem szabad. Az igaz hívő muszlim ilyenkor napközben még a nyálát sem nyeli le, s nem veszi jó néven, ha a külföldi a szeme láttára ételt-italt fogyaszt. Éjszaka nyitva vannak a boltok, a piactér zsúfolásig megtelik, az emberek annyit esznek és isznak, amennyit tudnak, mert napkeltétől újrakezdődik a böjt. A ramadán hónap végén, a tizedik hónap első napján ünnepséggel és hatalmas lakomával ér véget a böjt.

A teljes böjt a legszigorúbb böjtkúra. Vízkúrának is nevezik, mivel ilyenkor csak vizet és teát ihatunk. A léböjt során meghatározott ideig lemondunk a szilárd ételekről, és csak frissen csavart gyümölcs- és zöldségleveket, ásványvizet, gyógyteát fogyasztunk. A kúra lehet egy- vagy kétnapos, illetve egy- vagy kéthetes is (utóbbi esetben a levek mellett könnyű, zöldséges ételeket is ajánlatos fogyasztani). Az egyhetes léböjt minden egészséges ember számára könnyen megvalósítható és hasznos.

A legjobban tisztító gyümölcs az alma, az ananász, a citrom, az eper, a grépfrút, a görögdinnye, a körte, a mangó, a narancs, az őszibarack, a sárgadinnye és a szőlő. A legjobban tisztító zöldség a cékla, a répa, a spenót, az uborka és a zeller. A frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevek segítenek kiüríteni a szervezetből a felhalmozódott méreganyagokat, ezért a léböjt után frissebbnek, erősebbnek érezzük magunkat, szebb lesz a bőrünk, csillogóbb a hajunk.

Egyetlen böjtös nap is több a semminél. Ilyenkor a szervezetet legalább egy napra tehermentesítjük a táplálékfeldolgozás alól, kikerülnek a szervezetből a salakanyagok és a mérgek.

MTI

::Nyomtatható változat::