Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Sokféle vád él az ember szívében, legtöbbször elfojtottan a lélek mélyén. Kimondani se merjük, hogy minden bajunkért másokat okolunk. Ha volna egy mesebeli jogi testület, amely minősíteni tudná ezeket a vádakat, lennének közöttük jogosak is, amelyek alapján bírói eljárást lehetne indítani. Nincs ugyan ilyen mesebeli testület, de lelkünk mélyén mégis azt szeretnénk, hogy megalapozottnak vélt vádjaink alapján Isten hozzon ítéletet.

Isten azonban nem vállalja ezt a bírói szerepet, mert nem kívánja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen (Ez 18,32)! Jézus sem vállalta, hogy a samáriai falut Isten ítéletével sújtsa. Elnémította vádaskodó tanítványait (Lk 9,51–56), hiszen ő nem azért jött, hogy elveszítse, hanem hogy megtartsa az emberek életét. Jézus még egy egyszerű örökösödési perben sem vállalta el a bíráskodást. A maga jussát követelőnek ezt mondta: „Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá köztetek?” (Lk 12,14) Amikor a farizeusok a törvény alapján jogosan vádolták a házasságtörő nőt, Jézus nem csatlakozott hozzájuk. Felmentő ítéletével új lehetőséggel ajándékozta meg a megkövezésre ítélt asszonyt.

Jézus mentő szeretetén elámulva és azt a magunk számára elfogadva némuljanak el a szívünkben a vádak!

Madocsai Miklós

::Nyomtatható változat::