e-világ

Hozzászólás a cikkhez

A közelmúltban több írásban is előfordult a web 2.0 kifejezés. Ezt használjuk azokra az elmúlt években indult, interaktivitáson alapuló fejlesztésekre, amelyek a következő években teljesen átalakítják az internetes tartalmakat.

Egy tipikus web 2.0-s alkalmazás, a Wikipédia így határozza meg a web 2.0 lényegét: „A web 2.0 kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek – vagyis a felhasználók közösen készítik a tartalmat, vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi, első és másfeledik generációs szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel vagy hozzák létre. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között.” Hogy mennyire új technológiáról van szó, az abból is kitűnik, hogy a kifejezés 2004-ben született.

Mely alkalmazásokra is használjuk ezt a fogalmat? Ilyenek a fájlmegosztó (kép- és videofájl-megosztó is) portálok, a különböző wikik, a blogok vagy éppen a talán legismertebb IWIW.

Fájlmegosztó portálokkal is bizonyára sokan találkoztak már. Az elmúlt egy év hozott ezen a területen igazán fejlődést, hiszen mostanában indultak be erőteljesen a különböző videoportálok. Ezek közül talán a legismertebb a YouTube, a Google Video vagy magyar „kistestvéreik”, a Videa és az IndaVideoBomb. A képmegosztás korábban elindult, olvasóink közül bizonyára többeknek van tapasztalatuk a Tár.hu szolgáltatásaival kapcsolatban. A fájlmegosztás forradalmasította az internetet, már most érezhető, hogy átalakítja a felhasználói szokásokat. A szórakoztatás egy vadonatúj, interaktív ága jött létre ezekkel a fejlesztésekkel, amelynek a lényege, hogy az elérhető tartalmakat maguk a felhasználók töltik fel.

Ismert, hogy egyházi közéletünkben is többen írnak blogot, más néven internetes naplót. Ezek mind tartalmukban, mind színvonalukban meglehetősen vegyes képet mutatnak. Természetes folyamat a blogok megjelenése egyházunkban, hiszen az elmúlt két-három évben több blogszolgáltató jelent meg, illetve ez idő alatt terjedt el a naplóírás szokása.

E sorok írójának alapvető ellenérzései vannak e műfajjal szemben, azonban ez nem a létének, sokkal inkább a kialakult blogolási szokásoknak szól. A blog alapvetően az önkifejezés egyik módja lenne, de többnyire magamutogatássá silányul. Érdekes csokrot találunk blogokból az Index portálon. Ezek jellemzésére olvastam a közelmúltban egy találó kifejezést: „fikakultúra”. Mielőtt azonban valaki úgy gondolná, hogy értelmetlennek találom ezt a műfajt, hadd szögezzem le: a blog kiváló eszköze lehet a korrekt, alapos és folyamatos tájékoztatásnak és az egészséges önkifejezésnek!

A wikiről négy hete jelent meg egy írás a Templom egere wiki kapcsán. Akkor írtam arról, hogy a tudásmegosztásban milyen – jóllehet felemás – szerepe van a wikinek. Most csak annyit emelnék ki a szerepéről, hogy ez volt ez első olyan komoly vállalkozás, amelyik eleve a felhasználók aktivitására épült.

Az IWIW-et mára majdhogynem mindenki ismeri. Ha jól körülnézünk, akkor szinte mindenki fent van; ha nem, akkor családjából valaki biztosan. Az IWIW igazi közösségi portál, ahol közvetve mindenki kapcsolatban van mindenkivel. A portál működési elve Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus kísérletén alapul. Ő a hatvanas években néhány csomagot osztott ki ismerősei között, hogy juttassák el azokat a számukra ismeretlen (csak a nevüket és foglalkozásukat ismerték) címzetteknek a lehető legrövidebb úton. Mindössze öt–hét közbeeső személyen keresztül az összes csomag célba ért. Nos, az IWIW-en, de más közösségi portálokon is, ismerőseink ismerősei között biztosan találunk ismerősöket magunk is. Az IWIW mára egy virtuális minitársadalommá alakult, több tízmillió létező kapcsolattal.

A fenti sorok csupán a jelentősebb vagy ismertebb fejlesztésekről szólnak. A web 2.0 már most átalakította internetes szokásainkat. Ha ehhez még hozzávesszük a hagyományos elektronikus levelezést lassacskán kiszorító on-line társalgási formákat, akkor következtethetünk az internet jövőjére: pezsgő, interaktív világot kapunk, amely egyre inkább felgyorsítja az emberek közötti kommunikációt.

erdelyik

::Nyomtatható változat::