Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A hűvös, késő őszi időben meleg, szeretetteljes fogadtatás várta november 17-én Hévízgyörkön az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) és a Nagybaráti Kör által szervezett csendesnap résztvevőit. Több mint félszázan gyűltek össze a községi kultúrház nagytermében. Nemcsak a helyi gyülekezetekből, hanem Budapestről és az ország több más városából is érkeztek vendégek az Őszintén Isten előtt témacímmel meghirdetett alkalomra.

A csendesnap nyitányaként Lindákné János Zsuzsanna helyi lelkész és Bobál István, a Hévízgyörki Evangélikus Egyházközség felügyelője – aki egyben a község polgármestere – köszöntötte a résztvevőket. Rövid összefoglalójukban ismertették a község és a gyülekezet múltját és jelenét. Amint a jelenlévők hallhatták, nemcsak gondjaik, hanem sok örömük is van: élő gyülekezet és élhető, fejlődő falu. (A török idők után újratelepült község többfelekezetű lett – jelenleg katolikus, evangélikus, református és baptista gyülekezet él itt testvéri együttműködésben.)

Szeverényi János országos missziói lelkész az EBBE, Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész pedig a Nagybaráti Kör megalakításának előzményeiről, céljáról, tevékenységéről számolt be.

Dr. Korányi András Bűnösként Isten előtt című előadása – egy ószövetségi ige, Dán 9,1–19 alapján – evangélizációs jellegű szolgálat volt. Dániel imádságában megvallja a fogságba hurcolt nép régi bűneit, de ez a bűnvallás nem válik reménytelen búsongássá, mert közben jövőt lát, és annak fényében pillantja meg a múlt hibáit, bűneit is. Úgy látja, hogy a nép nem képes újat kezdeni, mert akadályozza a múlt, a hetven évvel korábbi bűnök még mindig élnek. Mi, távlat nélküli emberek, családok, gyülekezetek, ország sem vagyunk készek újat kezdeni. Erőtlenek vagyunk, de nem ez a döntő – fejtette ki az előadó –, hanem az, hogy Isten cselekvésre kész, és az a kérdés, van-e Istentől kapott jövőképünk, vagy csak álmaink vannak.

A múltat mindenestül be kell vallania az egyháznak és a társadalomnak is. Dániel megértette, hogy helyre kell állítani az istentisztelet méltóságát, nem lehet azt pogány kultuszokkal pótolni. Mi vajon mit értünk meg az írásokból? Tud-e az Úr tanácsolni, vezetni bennünket, figyelünk-e szavára? Jeruzsálem története legyen élő prédikáció számunkra. Amint Dániel írja, „ránk szakadt az eskü átka”, Jeruzsálemet lerombolták, többször is, de ott áradt ki az áldás és a kegyelem is. Az Úr tudja, hogy mit cselekszik, és terve végbe fog menni, ne legyünk ennek akadályozói, Jézus legyen az életünk ura – figyelmeztetett Korányi András.

Felrázó, erőteljes evangélizáció volt Szeverényi János Új lappal, küldöttként az emberekért címmel a Római levél 12. fejezete alapján tartott szolgálata. Megszabadított emberek vagyunk? Halljuk hát meg a szabadulás evangéliumát! Hogyan tudunk küldöttek lenni? Új lappal, de az új lap azt jelenti: tiszta lap, nem a piszkos réginek a tisztítgatása, hanem egészen új. Nem szolgálhatunk úgy, hogy „szeretettel” elnézzük, elfedjük, kimagyarázzuk egymás bűneit. Nem igazodhatunk úgy a világhoz, hogy bármit is feladjunk az Úrtól kapott küldetésünkből – szögezte le az országos missziói lelkész. Nem válhatunk úgy „szalonképessé” a társadalom számára, hogy magunkévá tesszük annak életellenes törvényeit. Éppen embertársaink, a társadalom érdekében kell néven neveznünk a bűnt és megtagadnunk az örök halálba vezető utat.

Durkó Albert Küldetésünk belső, külső akadályai címmel igazi pünkösdi lendülettel biztatott arra, hogy fel kell készülnünk az ébredésre. Talán észrevette sokak arcán a kételkedést, mert számos hazai példát említett gyülekezetek – főként cigány gyülekezetek – ébredéséről, alakulásáról, életújulásokról. Munkájának nagyobb része a cigányok között végzett misszió, és nagy örömmel számolt be az evangélium terjedéséről. Különböző nemzetiségűek és felekezetűek lehetünk, de a hívők egysége Jézus keresztjében van – mondotta. Mindenki azzal szolgáljon, amilyen ajándéka, karizmája van. Az Úr Jézus lábnyomába lépve mi is segíthetünk másoknak az Úr útjára találni, ha csak egy lépéssel járunk is előttük. Gyakran attól félünk, hogy kigúnyolnak bennünket, és sikertelen lesz a szolgálatunk. Jézusra kell hagyatkoznunk, mert a félelem: hitetlenség; a teljes, krisztusi szeretet azonban kiűzi a félelmet.

A nap úrvacsorai istentisztelettel zárult. Lindákné János Zsuzsanna igehirdetése méltó befejezése, mintegy összegezése volt a tartalmas programnak, melynek szünetében a jelenlévők – kellemes séta keretében – megtekintették a község legrégibb templomát, a szakszerűen helyreállított Árpád-kori, román stílusú kis templomot.

Dr. Győri József

::Nyomtatható változat::