Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Mit is jelent az evangélikusság Győrben? Püspöki székhely, egy gyülekezet több templommal, iskolaközponttal és szeretetházzal. Komoly feladat ezt az összetett közösséget megszervezni. Szembesülve az előttük álló feladatokkal, a győri evangélikusok lelkészei, intézményvezetői és a presbitérium tagjai azért gyűltek össze november 9–10-én, hogy kialakítsák fejlesztési stratégiájukat.

Akik ismerik a Győri Evangélikus Egyházközséget, bizonyára jártak már az „Insula Lutheranának” is nevezett konventtömbben, mely egyedülálló épületegységként öleli körül az udvaron álló Öregtemplomot.

Az épületekben a „bölcsőtől a koporsóig kísérő egyház” intézményrendszerének egésze megtalálható, hiszen az iskolaközpont szolgáltatásai az óvodától a gimnáziumig terjednek, a szomszéd épületben pedig szeretetház működik. Mindezt a gyülekezeti munkát segítő irodák, közösségi termek teszik teljessé. És ezzel még nincs vége, hiszen a gyülekezetnek Nádorvárosban temploma és gyülekezeti központja, Bácsán imaháza van, sőt a környékbeli települések egy részét is a győri lelkészek gondozzák. Hozzájuk tartozik még a börcsi szeretetotthon is. Ha csak a Győrben lakókat számítjuk, akkor is mintegy háromezer-ötszáz evangélikusról van szó, akiket hat lelkész gondoz.

Egy ilyen komplex közösség és intézményrendszer irányítása komoly kihívásokat jelent. Különösen fontos a jövőbeli fejlesztések átgondolása a mai időszakban, melyet az előttünk álló pályázati lehetőségek nagy száma és a stratégiai felelősség kialakulása jellemez. Az országos evangélikus stratégiakészítéssel párhuzamosan nagyon fontos, hogy minél több gyülekezet és intézmény megalkossa saját jövőképét, kiválassza fejlesztési prioritásait, és előkészítse legfontosabb projektjeit.

A fenti megfontolásokból kiindulva pályázati előkészítő munkám részeként szerveztem meg Győrben a gyülekezeti jövőképalkotó hétvégét. A munka péntek este és szombat délelőtt zajlott, összesen mintegy nyolc órában. Ez az idő arra volt elég, hogy a legfontosabb problémákat és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési irányokat azonosítsuk, illetve hogy egy vázlatos jövőképet elkészítsünk.

A meghívott résztvevők közé tartoztak a lelkészek, az intézményvezetők és a presbitérium tagjai – érdeklődésüket jelzi, hogy összesen harminchatan jelentkeztek és voltak jelen. Szakmai partnerként Hutflesz Mihály szombathelyi evangélikus testvérünk, a Limex pályázatíró és tanácsadó cég ügyvezetője vállalta az alkalom vezetését, aki évtizedek óta foglalkozik marketing-tanácsadással.

A nagyszámú résztvevőre való tekintettel négy csoportban folyt a gyülekezet helyzetének elemzését célzó munka. Ennek során – hosszú és izgalmas viták keretében – összegyűjtöttük az egyházközség jelenlegi állapotának jellemzőit: erősségeit és gyengeségeit, illetve a jövőben rejlő lehetőségeket és veszélyeket. A helyzetelemzés igénybe vette a péntek este egészét. Szombaton délelőtt fordultunk a jövő és a gyülekezettel szembeni elvárások felé; a résztvevők között végzett imázsvizsgálatból bontakoztak ki a jövőkép elemei: megjelent mindaz, aminek a fejlesztését elsődlegesnek tartják.

Az elemzésből egy elismerten jól működő intézményrendszerrel rendelkező, sok közösségi programot szervező egyházközség képe bontakozott ki, melyet azonban szakkifejezéssel „alulmenedzseltnek” nevezhetnénk – hiszen hiányzik a komplex munka átfogó megszervezése, a tevékenységek összehangolása, az átgondolt tervezés és gazdálkodás. Sok lehetőséget rejt magában a fiatalok és a gyülekezet inaktív rétegeinek megszólítása, a munkába való bevonása, hiszen jelenleg az egyházközség létszámához képest nagyon kicsi az aktív és elkötelezett gyülekezeti mag, mely „az igát húzza” a lelkészekkel együtt. Fontos a városban és azon kívül a partneri kapcsolatok kihasználása, a szakmai munka minőségének emelése több területen is.

A „hogyan tovább?” kérdésére Hutflesz Mihály felvázolta, milyen lépéseket tart fontosnak: a gyülekezet aktív magjából olyan munkacsoportokat kell szervezni, amelyek egy-egy területen megfogalmazzák a jövőkép részleteit, és „aprópénzre váltják”, azaz tevékenységeket, projekteket készítenek elő (melyeket természetesen meg is valósítanak). A stratégiai fontosságú munkaterületek közé tartozik a vagyongazdálkodás, az emberi erőforrás fejlesztése, a szervezetfejlesztés, közösségépítés és a marketingtevékenység.

Ezek a szakkifejezések ugyan a világi életből származnak, de jelzik azt, hogy egyházközségeink sem vonhatják ki magukat a külvilág hatása alól, és – reménységünk szerint – többre jutnak, ha alkalmazzák a bevált világi módszertant saját problémáik megoldására. Fel kell ismerni, hogy sok szempontból versenyhelyzetben él az egyház, a versenytársak is fejlesztésekre törekednek. Akkor őrizhetjük meg pozícióinkat, illetve úgy léphetünk előre, ha munkánkat a lehető leghatékonyabban próbáljuk megszervezni. Ehhez pedig sokféle módszert átvehetünk a külvilágtól, megtöltve őket keresztény tartalommal és bölcsen alkalmazva saját helyzetünkre.

A jövőképalkotó hétvége egyetlen sajnálatos pontja az volt, hogy a gyülekezet elnöksége csak részben volt jelen a stratégiai fontosságú eseményen. Bízunk benne, hogy Isten segítségével a győri evangélikusok lelkészei és tisztségviselői képesek lesznek megfogadni a tanácsokat, és belekezdenek az átgondolt fejlesztésbe.

Bogdányi Gábor pályázatfigyelő

Regionális hozzárendelés: Gy?ri Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::