Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az uniós tagországok vezetői a múlt év december 13-án Lisszabonban aláírták az Európai Unió reformszerződését, amely a kudarcot vallott EU-alkotmánytervezet helyére lép. Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) vezetői egyetértenek az új szerződés létrejöttével. Ez az európai protestáns ökumenikus szervezet az utódja a korábban Leuenbergi Konkordiának nevezett egyházi egységmozgalomnak; jelenleg százhuszonöt – evangélikus, református és metodista – egyház a tagja. A tagegyházak egymással szószéki és úrvacsorai közösségben vannak.

A lisszaboni aláírás után kiadott közleményében a közösség üdvözli a reform-alapszerződést, mert az „az európai egységfolyamatban további előrelépést jelent”. „Úgy látjuk – fogalmaz a közlemény –, hogy az új alapszerződés az európai polgárok számára nagyobb lehetőséget nyújt a politikai együttműködésre.” A közösség szerint a szerződés azért is pozitív fejlemény, mert ezzel az EU készségét fejezi ki, hogy „nyílt, transzparens és rendszeres dialógust folytasson az egyházakkal és vallási közösségekkel”.

A spanyolországi protestánsok arra kérik a jelenlegi szocialista kormányt, hogy az 1992-ben meghozott, számukra a római katolikusokkal egyenlő jogokat biztosító törvényt a gyakorlatban is teljes mértékben érvényesítse. Spanyolországban a protestánsok – a törvény életbelépése óta eltelt évek alatt – nem létesíthettek börtönlelkészséget, és katonai lelkigondozást sem végezhettek, annak ellenére, hogy ez idő alatt számuk – a bevándorlás következtében – 1,2 millióra nőtt. A többségi római katolikus felekezethez az ország népességének több mint kilencvennégy százaléka tartozik. A protestánsokat sok önkormányzat – az egyébként diszkókra, éttermekre vonatkozó – „zajrendelettel” korlátozza: tiltja számukra a harangozást. Más felekezetekre a tilalom nem vonatkozik. A tavaly december közepén tartott protestáns kongresszus ezt a vallásszabadság korlátozásának tekinti.

II. Alekszij pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház feje külön nyilatkozatban fejtette ki, hogy egyetért a Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök támogatását élvező elnökjelölt, Dmitrij Medvegyev eddigi első miniszterelnök-helyettes államfővé választásával. A pátriárka állásfoglalását többek között azzal indokolta, hogy Medvegyev az elnöke annak az orosz kormánybizottságnak, amely „egyházi ügyekkel foglalkozik, és ebben a minőségében helyeselte, hogy az egyházi oktatási intézmények által kiadott diplomákat az orosz állam elismerje”. Hangsúlyozta azt is, hogy egyetért Putyin miniszterelnökké választásával. A patriarchátus külügyi osztályának képviselője ugyanakkor kijelentette, hogy „az egyház nem azonosul egyetlen politikai párttal sem, de ezeknek a személyiségeknek a jelölése Oroszország további fejlődésének a garanciája”. Az orosz egyház azért is tartja elfogadhatónak Medvegyev jelölését, mert az országban jelenleg folyó vitában az elnökjelölt azt az álláspontot képviseli, hogy „valamennyi orosz állami iskolában kötelező tantárgyként bevezessék az »ortodox kultúra alapelemei« elnevezésű tantárgyat, amit viszont az Orosz Tudományos Akadémia ellenez”.

XVI. Benedek pápa a Vatikánban fogadta december 14-én Kirill orosz metropolitát, a patriarchátus külügyi osztályának vezetőjét. A találkozó előtt a metropolita Walter Kasper bíborossal, a Keresztény Egység Pápai Tanácsa elnökével és Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral is tárgyalt.

Kirill a pápával történt megbeszélés után interjút adott a L’Osservatore Romanónak, a Vatikán hivatalos lapjának, amelyben „pozitív lépésnek” nevezte találkozásukat. A dialógus – jelentette ki – a még fennálló problémák legjobb megoldása. Ugyanakkor számos olyan jelentős ügy van, mint „az alapvető emberi értékek védelme, amely nemcsak Oroszország, hanem az egész emberiség szempontjából fontos”.

Az orosz metropolita javasolta, hogy a nagy nemzetközi szervezetekben – mint az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió – fűzzék szorosabbra a katolikusok és az ortodoxok együttműködését. „A katolikus és az ortodox keresztények nem állnak szemben egymással, legfőképpen nem ellenségek. Szükségünk van egymásra, és végképpen nem szabad elfelejteni, hogy Jézus Krisztus imádságában azt kéri Istentől, hogy tanítványai egyek legyenek. Ugyanahhoz a családhoz tartozunk, és keresztény értékeink is közösek” – hangoztatja az interjúban az orosz ortodox egyházfő.

Szerbia többségi ortodox egyháza még az elmúlt esztendő végén fordult azzal a kéréssel a világ jelentős keresztény felekezeteihez, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében akadályozzák meg a Koszovó függetlenségét támogató javaslat elfogadását. „A szerb ortodoxia lelki bölcsőjének tekintett Koszovó területén százötven keresztény kolostort pusztítottak el, hogy így kiirtsák a keresztényeket” – írja a szerb pátriárka, és hozzáteszi, hogy „a nyugati keresztényeknek lelkiismeret-vizsgálatot kellene tartaniuk Koszovó státusát illetően és a keresztény örökség megmentése érdekében”. II. Alekszij orosz ortodox pátriárka pedig azt jelentette ki, hogy „a Nyugat elfelejti a Koszovóban élő ortodoxok ezreit, ha tárgyal Koszovó függetlenségéről”.

A Svéd Evangélikus Egyház egyházi csúcsértekezletre hívja a különböző vallások képviselőit. Erre Uppsalában kerül sor közvetlenül az idei ENSZ-klímakonferencia előtt. A 2008. november 28–29-re összehívott tanácskozásra több mint negyven vallási közösség képviselőit várják a világ különböző részeiről. Svédország azt reméli, hogy az egyházi csúcsértekezlet után, december 12. és 20. között Lengyelországban rendezendő ENSZ-klímakonferencián Anders Wejryd svéd érsek átadhatja a vallások képviselőinek manifesztumát. A svéd evangélikusok bíznak abban, hogy ezen ökumenikus javaslatuk támogatást kap a legnagyobb keresztény felekezet, a római katolikus egyház részéről is, ami sokak által várt jelentős fejlemény lehet.

Forrás: Ökumenikus Tanulmányi Központ

::Nyomtatható változat::